Az egészségműveltség az a képesség, aminek segítségével tisztában lehetünk az állapotunkkal, felismerjük a tüneteinket, eligazodunk az egészségügyben, tudunk felelős egészségügyi döntést hozni. Ám ez nem csak a páciensek felelőssége, hanem mindenkié, aki az egészségügyben dolgozik, részt vesz az egészségügyet érintő döntéshozatalban. A témával mindössze a 70-es években kezdtek el komolyabban foglalkozni, az azóta készített felmérésekből, kutatásokból az derült ki, hogy sajnos nem vagyunk igazán birtokában ennek a képességnek.

2003-ban az Egyesült Államokban végeztek el egy átfogó mérést egészségműveltség témakörében, amelyben az emberek mintegy fele ért el közepes szintet, 22% alapszintű és 14%-nak volt nem megfelelő volt az ismerete. Európában is elvégeztek egy hasonló kutatást 2009-2012 között, több országban mértek (Magyarországon sajnos nem), az átlag eredmény pedig: az emberek 12%-a elégtelen, 47%-a közepesnél kevesebb ismerettel rendelkezik egészségműveltség témakörében. Az európai felmérésben Hollandia teljesített a legjobban, Bulgária pedig a legrosszabbul.

Korábban hazánkban is készült egy kutatás, még 1963-ban, amelynek a témája a csecsemőhalandóság volt. Azt vizsgálták, van-e összefüggés az édesanyák egészségügyi ismeretei és a csecsemők egészségügyi állapota között, abból az derült ki, hogy nagyon is van kapcsolat.

Az egészségműveltség mérésének első és talán legfontosabb faktora a szövegértés, hogy megérti-e a beteg, mit mond az orvos, miről szól a gyógyszer-tájékoztató stb. De mérési szempont az ismeret-tudás, a funkcionális tudás (vagyis, hogy a meglévő elméleti ismereteket át tudja-e ültetni a gyakorlatba), illetve szempont a döntéshozatal magabiztossága és az is, hogy mennyire van igénye az egyes embernek a hiteles információra.

Régen, 100-200 évvel ezelőtt az egészséggel kapcsolatos alaptudás elfért egy-két könyvben. Ma már lényegesen nagyobb az ismeretanyag, de köszönhetően az internetnek egyre több információhoz férünk hozzá. De sajnos nem csak megbízható információkhoz jutunk a különböző oldalakat felkeresve, ezért is fontos lenne, hogy olyan oldalakról tájékozódjunk az egészségüggyel kapcsolatban, vagy akár az egészséges életmóddal kapcsolatban, ami hiteles.

Az információszerzés elsődleges eszköze a kérdés. Ha valamit nem értünk, valamivel nem vagyunk tisztában, akkor kérdezzük az róla az orvosunkat. Inkább őt, mint a hasonló tünetektől szenvedő ismerősünket, mert lehet ő bármilyen jóindulatú, nem biztos, hogy tud segíteni, míg az orvosunk megbízható segítséget ad. Sajnos a tapasztalat az, hogy nem szeretünk kérdezni. Talán azért mert attól félünk, ha kérdezünk, butának tűnünk, de ezt a kockázatot inkább vállaljuk, mint hogy egy félreértés miatt például rosszul szedjünk egy gyógyszert. Szóval kérdezzünk!

Kiskata