A holokauszt magyarországi emlénapja kapcsán a makói önkormányzat péntektől számos programmal tisztelgett az áldozatok előtt. A rendezvénysorozat keretében vasárnap olyan sétára hívták az érdeklődőket, mely során megismerhették, hogy egykoron milyen gazdag történelmi múlttal rendelkezett a makói zsidó közösség. – A belváros rejtett történetélmével kívántuk megismertetni az érdeklődőket ezzel a rendezvénnyel – tudtuk meg Urbancsok Zsolttól, a levéltár vezetőjétől.

– Az Eötvös és a Deák Ferenc utca, vagyis egykoron a Kis és a Nagy zsidó utca alkotta a város zsidó fertályát – folytatta Urbancsok Zsolt. Napjainkra lényegében eltűnt a városból a zsidó közösség. Ezt a korábbi és egyben jelentős történelmet kívánták megmutatni vasárnap ezzel a szervezett túrával, mely a zsinagógától indult.

A séta során megálltak a nevezetes helyeknél és felelevenítették a múltat. Miután a zsinagógában egy rövid tájékoztatást kaptak a jelenlévők az egykori makói zsidóságról, elindultak az Eötvös utcán. – Mindössze pár métert mentünk, mikor megálltunk egy zarándokháznál, melyet a városból elszármazott ortodox hívek építettek, akik visszajárva szállást kívántak maguknak biztosítani – folytatta Urbanacsok Zsolt. Érdekesság, hogy Makónak csak virtuális zsidó közössége van, vagyis a világ számos országában élnek olyan zsidók, akik makói gyökerekkel rendelkeznek és a nagyobb ünnepek kapcsán térnek vissza a Maros-parti városba.

A 2000-es években egy német képzőművész úgynevezett botlató köveket helyezett el az Eötvös utcán, melyet a túra során szintén megnéztek az érdeklődők. – Ezek a kis, a járdákba süllyesztett kockák azon házak előtt állnak, melyekből egykoron zsidókat deportáltak a különféle haláltáborokba – tette hozzá a levéltár vezetője. Emellett olyan helyen is megálltak, mely ma már nem létezik, vagyis az egykoi rituális fürdőnél. A makói kirándulást a Csanád vezér téri emlékműnél fejezték be, ahol fejet hajtottak a több mint 1200 áldozat előtt.

Munkatársuntól. K.