A Miniszterelnökséget vezető miniszter az Európai Bizottság javaslatcsomagját úgy kommentálta: a brüsszeli testület nyilvánosságra hozta a kötelező kvótával kapcsolatos új ötletét, a bizottság “diktálni akar”, ő akarja meghatározni, ki élhet itt.E javaslatcsomag ismeretében a kvótareferendum ügydöntő jelentőségű, a magyar választók véleményének ismerete nélkül a kormány ebben a kérdésben nem lépés- és nem döntésképes – mondta. Szerinte soha ilyen lényeges kérdésről nem volt még népszavazás Magyarországon 1990 óta.Az “ellentmondásokkal teli” brüsszeli javaslatról hétfőn tárgyal a kormány – közölte, hangsúlyozva: nem lehet lemondani arról a jogról, hogy a magyarok döntsék el, ki léphet be az országba.

miniszter megerősítette, hogy a javaslat célja a rendőrség megerősítése. A Belgiumban történt terrorcselekménynek is az a tanulsága ugyanis, hogy hatékony, felkészült, cselekvőképes rendőrségre van szükség – tette hozzá.

Magyarország visszanyerte pénzügyi önrendelkezését

Az IMF-EU-hitel visszafizetésére Lázár János úgy reagált: Magyarország visszanyerte pénzügyi önrendelkezését.

Más gazdasági témákra kitérve a tárcavezető arról is beszámolt, hogy a kormány jövő hétfőn első olvasatban tárgyalja a Nemzetgazdasági Minisztérium 2017-es költségvetési tervezetének fő számait. Leszögezte, hogy működési oldalon – személyi és dologi kiadásoknál – nem lehet forráshiányt tervezni, csak fejlesztési oldalon.

Kérdésre megerősítette azt is, hogy a 2016-os büdzsé módosulhat. Ezt azzal indokolta, hogy több a bevétel, mint tervezték, azaz jobban megy a gazdaság.

Beszámolt arról is, hogy konszenzus látszik kibontakozni a postatörvény ügyében a frakciók között. Jelezte, hogy kistelepüléseken – ahol napi öt levelet adnak fel – a pénzintézetekbe, takarékszövetkezetekbe költözhetnek a posták, de egy településen sem szűnik meg a szolgáltatás. A társaság veszteségeit megszüntették, s noha csökken azok száma, akik klasszikus csekket fizetnek be vagy levelet adnak fel, két területen lehet előrelépés az ágazatban – fejtette ki Lázár János, aki ezek egyikeként a csomagküldést, a másikként pedig az államkötvény értékesítését nevezte meg.

A miniszter azt is jelezte, hogy megérti a tejtermelők tiltakozását, és a Földművelésügyi Minisztérium dolgozik azon, hogyan tud támogatást nyújtani. Egy nagy keretösszegről már döntés született, és az egész ágazat helyzetét mérlegelik – mondta, kifejtve: tanácskozást kezdeményeztek az agrárkamarával, kereskedőláncokkal, az élelmiszeriparral annak érdekében, hogy növeljék a polcokon a magyar áruk arányát.

Lázárt Jánost kérdezték az állam által megvett bankokról is, amelyre válaszolva megjegyezte, van olyan nagy külföldi kereskedelmi bank, amely esetében tárgyalás zajlik, hogy a magyar állam bevásárolja-e magát.

Egységes állami tisztviselői kar jön létre

Lázár János csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy első körben a járási hivatalok, jövő januártól a kormányhivatalok, 2018 januárjától pedig a minisztériumok is oda tartoznak majd. Életpályamodell ott indul, ahol megtörtént az átrendezés és az egyszerűsítés.

Megerősítette, hogy július elsejétől 20 ezer járási hivatalban dolgozó feladata, felelőssége és bére változik, a fizetésük 30-50 százalékkal nő, első helyen azoknak, akik közvetlen kapcsolatban vannak az ügyfelekkel.

A miniszter bejelentette azt is, hogy 85 törvény módosítására tesz javaslatot az ügyintézés további egyszerűsítése érdekében.

Lázár János közölte, mind a tisztviselői karról, mind az uniós pályázatokról ötpárti egyeztetést kezdeményez.

Beszámolt arról is, hogy lezárultak az állami háttérintézményekkel, központi költségvetési szervekkel kapcsolatos egyeztetések, és a miniszterelnök még néhány utólagos egyeztetést kért a vízügyi ágazatnál. A cél, vagyis a bürokrácia csökkentése meg fog valósulni – értékelt, hozzátéve: a lépés alkalmat ad létszámleépítésre, ugyanakkor állami feladat nem marad ellátatlanul.

A kilépési pénzre vonatkozó kérdésre azt felelte, hogy még nem született döntés, a létszámokat pedig minden miniszter saját hatáskörben alakítja. A háttérintézményekre a tárcák gyermekeiként hivatkozott, akik “szép vaskos fölnőtté dagadtak, lassan 30-40 évesek”, ma már “túlsúlyossá vált az egész rendszer”.

Lázár János a munkaszünet mellett foglal állást

A miniszter állást foglalt a vasárnapi pihenőnap ügyében is, szerinte a vasárnap legyen munkaszüneti nap. Tudomásul veszik a Kúria döntését, ami megnyitja a szocialisták előtt az aláírásgyűjtés lehetőségét, tiszteletben tartják a népszavazást, “hajrá MSZP!” – kommentálta, megjegyezve: a baloldal azért kampányol, hogy több tízezer embernek dolgoznia kelljen, ami nem jellemző a baloldaliságra.

Kitért arra is, hogy a vitát még le kell folytatni a Fideszben, ő maga azonban azok közé tartozik, akik ellenzik, hogy vasárnap dolgozniuk kelljen az embereknek. Jó, ha a kérdést a társadalom megvitatja – tette hozzá.

Lázár János kérdésre azt is elmondta: eszük ágában sincs megváltoztatni a pihenőnapról szóló jogszabályt, mielőtt a referendum érvényes és eredményes nem lesz.

Kitért arra is, hogy a vasárnapi boltzárral párhuzamosan folyamatosan 3-4 százalékkal nő a kiskereskedelmi forgalom, és az ágazatban foglalkoztatottak aránya is emelkedik.

A tervezett pedagógussztrájkot Lázár János úgy kommentálta: tiszteletben tartják, ha az érdekképviseletek sztrájkolni akarnak, a kormány csak azt kéri, törvényesen tegyék. Azt is megismételte, hogy oktatási ügyekben mindenkit várnak a köznevelési kerekasztal tárgyalásaira.

A minisztert megkérdezték arról, hogy L. Simon László kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkár véleménye szerint jó volna a Szent Koronát az Országházból a Budavári Palotába költöztetni a koronázási jelvényekkel együtt. Lázár János közölte: a kormány nem foglalkozott ezzel a kérdéssel, ezt mérlegelni kell, ugyanakkor először a Hauszmann-terv felújítási állomásaira kíváncsi.

Egy másik kérdésre a Miniszterelnökség vezetője tudatta: a kormány törekszik arra, hogy a Seuso-kincs következő részletét is magyar tulajdonba vegye.

A minisztert sokan kérdezték arról, visszavonják-e az állami kitüntetést Kiss Lászlótól, az úszószövetség kapitányától, aki csoportos nemi erőszakért börtönben ült az 1960-as években. Lázár János válaszában idézte a kitüntetésekről szóló törvényt, amely alapján – közölte – jogszabályszerűen jártak el Kiss László kitüntetésével. A szövetségi kapitány nem szerepel a bűnügyi nyilvántartásban, ami azt jelenti, hogy mentesült az általa elkövetett bűncselekmény jogkövetkezményei alól. Utalt arra, hogy a törvénynek van egy olyan rendelkezése is, amely szerint ha valaki korábban bűncselekményt követett el, azt kivételesen méltánylandó okból lehet figyelmen kívül hagyni.

“Tíz olimpiai aranyérem elég súlyos dolog” – fogalmazott a miniszter, úgy összegezve: Kiss László letöltötte a büntetését, azóta tíz magyar olimpiai aranyérem elérésében közreműködött. A miniszter többször is hangsúlyozta, hogy nem kíván erkölcsileg állást foglalni a kérdésben.

(Forrás: mti.hu, kormany.hu)