A Miniszterelnökséget vezető miniszter hozzátette: a javaslatot egy hét múlva a Közszolgálati Egyeztető Fórum rendelkezésére bocsátják, hogy az a fórumon, illetve a szakszervezetekkel és más érdekképviseletekkel megvitatva kerülhessen a képviselők elé.

A kormány 1990 óta először tett konkrét lépéseket az Állami Tisztviselői Kar létrehozására – jelentette ki Lázár János, hozzátéve: ennek nem részre az Önkormányzati Tisztviselői Kar.

– Most két folyamat zajlik párhuzamosan az állam által kialakított bürokrácia csökkentése érdekében – vázolta a miniszter –, részben a hivatalok megszüntetésével, részben a bürokratikus szabályok csökkentésével, amely eléréséhez az Országgyűlés 110 törvényt módosított, és további 85 jogszabály módosítását indítványozza a tárcavezető, a több millió polgár ügyintézését könnyítendő.

Most az évi 23 millió ügynek 675 típusát intézhetik a polgárok a járási hivatalokban, amelyek száma április elsejétől ötszázzal fog nőni.

A központi bürokratikus szervezetek leépítése mellett meg kell kezdeni a járási hivatalokban dolgozók beléptetését az Állami Köztisztviselői Karba, és az ügyeket intéző, frontszolgálatot teljesítő, és ma sokszor 70-90 ezer forintot kereső tisztviselőknél kell a béremelést kezdeni, amelyhez a Miniszterelnökségnek 25 milliárdos keret áll rendelkezésére. A július 1-jén megvalósuló rendezés mintegy 50 százalékos emelést jelent, függően a dolgozók végzettségétől és a betöltött munkakörtől. Az Állami Tisztviselői Karról szóló törvény új alapokra helyezi a felelősség viselését, a folyamatos képzés kötelezettségét, az előre haladás lehetőségét, és a pedagógusok, a rendőrök és katonák után olyan életpályát kínálva, amely egy fiatal számára kiszámítható előmenetelt fog biztosítani – tette hozzá Lázár János.

– A tisztviselőkön nyugvó terhek folyamatosan növekedni fognak – jelezte a miniszter –, hiszen a jövő évtől már kétezer fajta ügyet lehet majd intézni a járási hivatalokban, míg az Állami Tisztviselői Karba a kormányhivatalokban dolgozókat január elsejétől tervezik beléptetni, míg az össze állami tisztviselő beléptetésére 2018-ra lesz majd lehetőség.

Ma Magyarországon 17 ezer járási hivatali alkalmazott van, akiknek a száma – a megnövekedett feladatmennyiség miatt – nyárra 22 ezer lesz, januárban ugyanennyi, a kormányhivatalokban dolgozó lép a rendszerbe, és 2018-ban lépnek be azok, akik az átalakított állami apparátusban teljesítenek szolgálatot. A miniszter leszögezte: a rendszerben a hivatalok feladatokat kapnak, és a feladatokhoz rendelik a fizetést.

Legyen ötpárti egyeztetés a Postatörvény módosítása előtt!

A Postatörvény benyújtása után, de a tárgyalás megkezdése előtt a frakciók közös egyeztetését javasolta Lázár János azonnali kérdésre reagálva. Mint kifejtette: az állami tulajdonú cég a versenypiacon helyt áll, hiszen nyereséget ért el – állami és uniós támogatás nélkül -, miközben elvégzi egyetemes szolgáltatásait is.

A kisebb településeken végzett pénzügyi szolgáltatásokról szólva a miniszter kijelentette: a helyzetet a posta mellett a takarékszövetkezetek, önkormányzatok és járási hivatalok bevonásával kell tisztázni. A posta az állampapírok forgalmazásával az ország fizetőképességét javítja, másrészt az, hogy a bankszektorral együttműködik, javítja a posta pozícióit. Lázár János leszögezte: a posta egyetemes szolgáltatásokkal kapcsolatos minden információja nyilvános, azonban a piaci területen keletkező információkat a piaci konkurenciának nem fogják kiadni, amely elvet Péterfalvy Attila biztos is elfogadott.

Jól hasznosultak az előző uniós ciklus forrásai

Magyarország a 2007 és 2017 közötti uniós időszakban 3 – 3 és félmilliárd forintot fizetett be, 5500 – 6000 milliárd volt az összeg, amit kaptunk – jelentette ki a Miniszterelnökségi miniszter, aki azonnali kérdésre reagálva hozzátette: az unió mindent megtesz, hogy a számunka járó pénzt minél nehezebben tudjuk lehívni, és emellett azt is bizonyítani igyekeznek, hogy nem vagyunk képesek a támogatási összegek lehívására.

Magyarország a rendelkezésére álló források 106 százalékát kötötte le, míg Románia 70, Szlovákia 80, Csehország 90, míg Lengyelország 100 százalékot kötött le. Mi képesek voltunk saját pénzünket megkapni – fogalmazott Lázár János, feltéve a kérdést: mindezt mekkora hibával tettük.

9600 milliárd forint esetén 1-2 százalékos hiba teljesen megfelel az európai trendnek, a pénzek elköltésének értékeléséről parlamenti vitanap megtartását javasolta a miniszter. Mindehhez nemzetközi sztenderdeknek megfelelő, objektív értékelést készíttet a kormány. Mint kifejtette: a pénzek döntő része jól hasznosult, bár sokan kritizálják az infrastruktúra-fejlesztéseket, de ez az össze meglátszik az országon. A jelen uniós időszak forrásainak hatvan százalékát pedig közvetlenül a gazdaságot segítő projektekre fogják fordítani. Mindemellett a megváltoztatott pályázati rendszer mellett a pályázatértékelés rendszerét is transzparenssé fogják tenni.

Korábban ennél sokkal nagyobb elszámolási vitás is voltak az unióval

A miniszter emlékeztetett: amikor átvette az uniós támogatások területének felügyeletét, valamennyi operatív támogatás fel volt függesztve. Maga a felfüggesztés azt jelenti, hogy az unió a Magyarország által benyújtott számlákat nem tudja, vagy nem akarja kifizetni addig, amíg a viták nem tisztázódnak. Lázár János figyelmeztetett: eddig semmiféle pénzmegvonásra nem került sor.

Az Európai Bizottság egy pályázati sorral kapcsolatban fejtette ki észrevételeit, és hazai vizsgálat elrendelésre azért nem volt szükség, mert azt az unió szerve, az EUTAF már elrendelte.

Magyarország vitatja az EB megállapításait, azokkal legfeljebb részben értenek egyet. Folyik az egyeztetés, választ küldtek, és most is – mint eddig minden esetben, az aszfalt-ügyet kivéve – konszenzusos vége lesz. Nem érzékelhető óriási hiba, hiszen 9600 milliárd lekötése után mindössze néhány milliárd a vitatott tétel. Lázár János hozzátette: ha mindent, amit vitattak, most elvennének tőlünk – bár ez legkevésbé sem valószínű -, akkor is elérnénk a lehívható források száz százalékát.

Arnay