A miniszter kérdésre reagálva leszögezte: Paks az összes magyar áramszükséglet negyven százalékát biztosítja olcsó áron, és a következő, szintén orosz technológiával megvalósuló erőmű ugyanolyan jól fog működni, mint a mostani. Paks-I.-ben több ezer magyar ember dolgozik orosz szaktanácsadás mellett, és eddig a legszigorúbb szakmai követelményeknek megfelelően végezték munkájukat.

Lázár János elmondta: nem érti, miért folytatnak kampányt az ott dolgozók munkája ellen, és leszögezte: a bővítés szerződését fix áron, rögzített műszaki tartalommal kötötte meg a kormány, amelyek között a legfontosabb volt, hogy a létesítmény feleljen meg az össze nemzetközi, uniós és hazai biztonsági előírásnak. A miniszter emlékeztetett: az Európai Unió műszaki notifikációja is jóvá hagyta a kapacitás-fenntartási szerződés tartalmát.

A kormány rendezni kívánja a Batthyány-kastély sorsát

Soron kívül intézkedett a miniszter, hogy a kormány által kiemelten kezelt, kisbéri Batthyány-kastély sorsa a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől az Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központhoz kerüljön. Erről Lázár János kérdésre válaszolva beszélt a plenáris ülésen. – Komolyan kell venni az örökségvédelmi politikát, amelyet indokol az egykori tulajdonosok emléke, így Batthyány Lajos, a 18. században élt utolsó nemzeti nádor, de említhetjük Batthyány Kázmért, a Szemere-kormány külügyminiszterét is, akitől a birtokot – a legenda szerint Ferenc József személyes utasítására kobozták el, és ekkor jött létre az a ménesbirtok, amely 1961-es felszámolásáig a hazai honvédségi és sportcélú lótenyésztés kiváló központja volt – idézte az örökség történetét a politikus.

– A ménesbirtok visszaállítására esély nincs – szögezte le a miniszter, aki kérdésnek nevezte a barokk és klasszicista stílusban épült kastély sorsát.

– Megépíteni, helyreállítani fantasztikusan tudunk, azonban a hasznosítás tartalmát is meg kell határozni – tette hozzá, példaként hozva a hétvégén Gyulán átadott Almásy-kastélyt, amelyet a civilek és az önkormányzat közreműködésével, és az unió támogatásával olyan projekt jött létre, amely az épület felújítása mellett szállodai kapacitás és a szabadidő tartalmas eltöltését biztosító beruházásokkal vált teljessé.

Lázár János kijelentette: mielőtt elköltünk másfél milliárdot az állagmegóvásra, a család, a hagyományőrzők, a civilek, az önkormányzat és az állam együttműködésére lesz szükség, felújításba belevágni csak akkor érdemes, ha körvonalazódnak a hasznosítás módjai is.

Arnay