– Mind az Almási, mind a Bartók tagintézményünkben pénteken emlékeztünk meg az 1848-49-es forradalom és szabadságharc március 15-ei évfordulójáról – nyilatkozta Borkáné Dudás Mónika, a Makói Általános Iskola megbízott intézményvezetője. Az Almásiban az énekkar, a disputa kör, valamint az ötödik osztályosok, a Bartókban pedig a hetedikesek készültek műsorral. Az utóbbi tagintézményben – meglepetésként – a szegedi hagyományőrzők is bemutatkoztak.

Az Almási hetedikese, Lőrincz Kata szereti a szép magyar nyelvet, ezért is lett a tagja az iskola disputa körének, ahol a kulturált vitatkozást tanulják. – A Nemzeti dalt, valamint a márciusi ifjak 12 pontos követelését adtuk elő – tudtuk meg a 13 esztendős lánytól. Osztálytársa, Miskolczi Nándor elmondta: számára ez az ünnep a szabadságot jelenti, pontosabban azt, hogy az emberek érzik, hogy joguk van a szabadságra, s azt meg is próbálják kiharcolni.

Kinyó Kata egy szép mezőségi népviseletben lépett fel a Bartók iskola ünnepségén. – Két népdalt énekeltem a műsorban – mondta a hetedikes diáklány. Kata korábban társastáncolt, de a néptánc közelebb áll a szívéhez, így váltott. Erdei Bori, mint a jelenet egyik narrátora működött közre. A szép magyar beszéd versenyeken többnyire első és második helyen végez a hetedikes lány, így természetes, hogy ő kapta ezt a szerepet.

A Bartókban két 1848-49-es magyar katona is megjelent, természetesen csak korhű egyenruhába bújt hagyományőrzők képében. A nagy hírnevet szerzett szegedi 3. honvédzászlóalj dicsőséges múltját őrzik meg az egyesület tagjai. A gyerekek többek között azt is megtudhattak tőlük, hogy a fejükön lévő csákó egyáltalán nem fogta fel a kardvágást, a rátűzött fehér kakas tolla pedig csak megkülönböztetésre szolgált, nem mentette meg az életüket, mint ahogy azt egykoron mesélték.

Munkatársunktól. K.