– A helikopterek beszerzésének feladata azért került a Miniszterelnökséghez, mivel a katonai alkalmazásokon túl vannak olyan polgári célú igények is, amelyek ettől nem elválaszthatók – jelentette ki interpellációra reagálva a miniszter. Lázár János hozzátette: abban a katonai és polgári biztonsággal foglalkozók körében szakmai konszenzus van, hogy Magyarország biztonsági és földrajzi helyzetét illetően szükséges a légi szállító kapacitás növelése, amelyhez helikopterekre van szükség.

A katonai feladatok mellett ilyen beszerzést tesz szükségessé a légi mentés biztosítása, továbbá a katasztrófavédelem és rendőrség ilyen irányú szükségleteinek ellátása. – A kormány meggyőződése, hogy a két irányt párhuzamosan kell kezelni – fogalmazott Lázár János, aki rámutatott: annak megítélése, hogy szállító, vagy harci helikopterekre van-e szükség, az egy bonyolultabb kérdés.

2016-ban az országgyűlés olyan költségvetést fog elfogadni, amely tartalmazza a 2017-2019-es kitekintést is, és látszani fog, hogy lesz-e lehetőség a katonai védelem és a katasztrófavédelem kiadásainak növelésére. A jelen költségvetésben erre a mintegy 150-200 milliárd forintra nincs fedezet.

Bízunk Brüsszelben, de felkészülünk a legrosszabbra

– Azt kell mindenek előtt tisztázni, hogy ma az ország területén hány bevándorló van – fogalmazta meg a plenáris ülésen azonnali kérdésre válaszolva Lázár János, kifejtve: míg más országok területén tízezer szám, sőt Németországban milliós nagyságrendben vannak migránsok, addig Magyarországon mindössze néhány százan vannak. A 28 uniós tagországból Magyarország kivételes, kivételesen biztonságos helyzetben van, amely annak a bevándorlás-politikának az eredménye, amely képes volt a rá nehezedő nyomást csökkenteni biztonsági zárral, a Parlamenttől kapott jogi eszközzel, továbbá a rendőrök és a honvédek közös munkájának eredményeként.

Fenyeget a veszély, hogy a tavalyi események megismétlődnek, és akár százezrek ragadhatnak gazdasági bevándorlóként, vagy menekültként a Balkánon Brüsszel elhibázott bevándorlás-politikája miatt, ezért fel kell készülnünk a magyar-szerb határszakasz védelmén túl a magyar-román határszakasz védelmére is.

Magyarország egyetlen bevándorlási pontot sem létesít – szögezte le Lázár János, hozzátéve, hogy az ország olyan őrzött, átmeneti szállásokat tart fenn, ahol ideiglenesen helyezik el a határt törvényellenesen átlépőket. Arra, hogy miért van szükség a szentgotthárdi és körmendi őrzött átmeneti szállásra, azt indokolják a tavaly, a Keleti Pályaudvarnál történtek. A Szentgotthárdon és Körmenden élők életét a tábor léte nem befolyásolta, azonban, ha kritikus helyzet áll elő, azt a helyi önkormányzatokkal szorosan együttműködve oldják meg úgy, hogy ezek működése a lakosság számára legkisebb terhelést se jelentse.

Abban pedig a kormány egyetért a körmendiekkel és a szentgotthárdiakkal, hogy bevándorló tábornak egyik településen sincs helye, azonban hangsúlyozottan átmeneti, őrzött szállásokra szükség lehet. – Felkészülünk a legrosszabbra, bízunk abban, hogy Brüsszel olyan sikeres bevándorlás-politikát folytat, hogy ezekre 2016-ban már nem lesz szükség – zárta felszólalását Lázár János.

Arnay