Úgy fogalmazott, Görögország bevándorlást akar rákényszeríteni Magyarországra.

Lázár János azt mondta a bevándorlókról szólva, hogy Magyarország nem utasítja el a segítséget, de ha “itt, Magyarországon segítünk ezeknek az embereknek, akkor ide fognak jönni, ha ott segítünk, ahol a baj van, ott maradnak”. Jelezte, a magyar kormány kész nemzetközi segélyprogramok finanszírozásában is közreműködni.

A kötelező betelepítés érdemben megváltoztatná Magyarországot

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a tájékoztatón azzal indokolta a kvótáról szóló népszavazási kezdeményezést, hogy a kötelező betelepítés érdemben megváltoztatná Magyarországot és befolyásolná minden magyar életét, ezért mindenkinek meg kell adni a jogot még idén, hogy maga döntsön erről. Szerinte ez szuverenitási kérdés.

Lázár János szerint a referendum ügyében a Kúriához forduló baloldali pártok meg akarják változtatni az ország nemzetiségi viszonyait. Ebben éles ellentét van, mert a kormány szerint nincs szükség befogadásra – rögzítette.

A tárcavezető közölte, a visegrádi négyek meggyőződése, hogy a Balkánon egy második védvonal is szükséges Macedóniánál az illegális bevándorlás miatt. Hozzátette, hogy ma már Ausztria képviseli leghangosabban és legkarizmatikusabban a közép-európai álláspontokat.

Magyarország kifejezetten kötelességének tartja az unió jogszabályainak betartását és határainak védelmét – hangoztatta, kifejtve: a bevándorlás kezelése eddig 80 milliárd forintba került, amiből az EU 3 milliárdot térített meg.

Beszámolt arról is, hogy idén januárban és februárban összesen háromezer migráns érkezett a déli határhoz, s közülük mintegy 150-en vallották magukat szírnek.

A jövő heti kormányülés kiemelt napirendi pontjaként hivatkozott a szerb és horvát határzár fizikai és személyi megerősítésére és a román határzárral összefüggő előkészületekre. Az egyre türelmetlenebb, agresszívebb bevándorlók “lábbal akarják taposni” az európai törvényeket – értékelt, hozzátéve: a honvédség különböző csoportjai már bekapcsolódtak a határvédelembe.

Lázár János ugyancsak a következő kormányülés témái között említette befogadóhelyek – köztük a nagyfai létesítmény – bezárását, a déli határszakaszon bevezetett válsághelyzet fenntartását és azt valószínűsítette, hogy szükség lehet annak kiterjesztésére a román határszakaszra. “Azt gondolom, hogy a válsághelyzet még csak most kezdődik” – jelentette ki, jelezve: a Belügyminisztérium elemzői központja naponta értékeli a migrációs helyzetet. Ez nem irodalmi, hanem nemzetbiztonsági kérdés – fogalmazott, kifejtve: nyomon követik, hogy a bevándorlás iránya mikor fordul Szerbiából Románia felé és helyez nyomást a magyar határra, de jelenleg ez “messze a kezelhetőség határain belül van”.

Arra a kérdésre, hogy miért nem került még a parlament elé a terrorveszélyhelyzettel kapcsolatos alkotmánymódosítási tervezetük, a tárcavezető azt felelte: mert nem vezettek eredményre az ötpárti konzultációk.

Egy korábbi felvetésre visszautalva a miniszter ismertette azt is, hogy az ukrán válság miatt 50-100 ezer ember hagyta el Kárpátalját. Közülük sokan hosszabb-rövidebb távon Magyarországon vannak, s kettős állampolgárok lévén nem kell menekültstátuszt kérniük. Kiemelte: a magyar identitás nem összehasonlítható azzal, hogy valaki Észak-Afrikából egy jobb élet reményében érkezik. Ha a belbiztonsági helyzet miatt ukránok hagynák el Ukrajnát, akkor “az a dolgunk, hogy segítsünk”, ahogy korábban a délszláv háborúk idején – fűzte hozzá.

A kormány kész közreműködni az MNB-s vita megoldásában

Bár a kormánynak nem dolga, hogy állást foglaljon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) státusáról szóló vitában, de ha kell – Trócsányi László igazságügyi miniszteren keresztül – kész közreműködni a probléma megoldásában – közölte Lázár János.

A parlament kedden kivételes eljárásban korlátozta az MNB tulajdonában álló gazdasági társaságok és alapítványok adatainak megismerhetőségét.

Lázár János azt mondta, a kormány tiszteletben tartja, hogy a parlament milyen jogszabályokat fogad el a központi bank működéséről. Szerinte azonban nincs pont az ügy végén, ezért a kormány felajánlja segítségét a helyzet megoldásában. Kormányzati állásfoglalásra ugyanakkor – az alkotmányos berendezkedés miatt – nincs mód – tette hozzá.

A kabinet azt tartja helyesnek, ha az MNB-re olyan jogi szabályozás vonatkozik, mint a nem euróval fizető országok jegybankjaira – közölte a miniszter.

“Ami nem magánpénz, az közpénz” – kommentálta a közpénzügyi vitákat, jelezve ugyanakkor, hogy a közpénzre vonatkozó szabályok lehetnek különbözőek. Az ország pénzügyi biztonsága érdekében igenis lehet korlátozni a közpénzek felhasználásának nyilvánosságát – jelentette ki Lázár János.

Utalt arra, hogy a postatörvény módosításánál – Péterfalvi Attilának, az adatvédelmi hatóság elnökének az aggályai után – is megtalálták a megfelelő megoldást.

Az MNB műtárgyvásárlásairól a tárcavezető úgy nyilatkozott: a nemzeti örökség megóvásában szükség van a jegybank anyagi forrásaira.

Konszenzus van Brüsszellel a paksi beruházásról

Lázár János arról is beszámolt, hogy a magyar kormány megegyezett Brüsszellel a paksi beruházás nyilvánosságával kapcsolatban, a Paks2 projekttörvény rövidesen az Országgyűlés elé kerül. Tájékoztatása szerint az elmúlt hetekben felgyorsultak a tárgyalások a tiltott állami támogatásra és a kereskedelempolitikai szerződéskötési jogra vonatkozóan is.

Elmondta azt is, hogy a 2014 és 2020 közötti uniós keret pályázatainak 46 százalékát már meghirdették, s 2017. július 1-jéig valamennyit kiírják. Szerdáig 4151 milliárd forint értékben voltak kiírások, ez 167 pályázatot jelent.

A miniszter értékelése szerint az első körnél is nagyobb az érdeklődés a március 1-jén indult új földárveréseken, amelyeken összesen 140 ezer hektár föld kerülhet a gazdálkodók birtokába. Az első napon 10 ezer hektár termőföld kelt el, 13 milliárd forint értékben – ismertette, jelezve: a feltételek változatlanok.

A tárcavezető közölte azt is, hogy 10 milliárd forinttal segítik a hazai tejtermelőket, ami azt jelenti, hogy a lehető legmagasabb szintre emelik a támogatás mértékét.

A Miniszterelnökség vezetője kitért köznevelési kérdésekre is, közölve, hogy Palkovics László oktatási államtitkár húsvét után tesz javaslatot arra, milyen változások legyenek a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) működésében. Lázár János azt azonban világossá tette: a kormány szerint az állam és az önkormányzatok közötti osztott felelősség elve megbukott. Azt is mondta, egyelőre nem határoztak arról, hol lesznek a döntési szintek, azt azonban megelőlegezte, hogy biztosan változik az iskolaigazgatók döntési kompetenciája, a megyék, járások felelőssége és a központi irányítás.

A pedagógussztrájk tervét firtató kérdésre a miniszter azt válaszolta: a kormány tiszteletben tartja a véleménynyilvánítás törvényes formáit.

Tájékoztatott továbbá arról, hogy a bürokráciacsökkentéssel összefüggésben tervezett 73 állami, kormányzati, központi hivatal és háttérintézmény felülvizsgálatának részeként Orbán Viktor miniszterelnök szerdán döntéseket hozott a nemzetgazdasági tárca és az Emberi Erőforrások Minisztériumának intézményeivel kapcsolatban.

Lázár János kérdezték a vasárnapi boltzárról szóló népszavazási kezdeményezések múlt heti benyújtásakor kialakult jelenetekről is. Ő is méltánytalannak minősítette a történteket, emlékeztetve, hogy a kormány felkérte a Nemzeti Választási Bizottságot, tegyen javaslatot az eljárási szabályok módosítására.

A miniszter kérdésre cáfolta azt a sajtóhír, amely szerint inog Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének és Fazekas Sándor földművelésügyi miniszternek a széke. Orbán Viktor 2018-ban értékeli a kormánytagok munkáját – mondta.

Arról is faggatták, hogy az államháztartási törvény tervezett módosítása rendeleti költségvetésre ad-e lehetőséget. A politikus erre azt felelte: nem erről van szó, az előterjesztés arról szól, hogy a havonta felhalmozódó maradványt hogyan használhatja fel a kormány.

A minisztert kérdezték arról, hogy a kormány kapott-e választ az Európai Bizottságtól a Gyurcsány Ferenchez köthető cég uniós megbízásáról. Azt felelt: a bizottság nem válaszolt, a lengyel kormány azonban bejelentette, hogy nem kíván együttműködni az Altusszal, tekintettel arra, hogy azt pártfinanszírozásnak tekinti.

Megkérdezték arról is, hogy a Saul fia című film bármely alkotóját kitüntetik-e március 15. alkalmából. Lázár János azt válaszolta, hogy a kormánynak nincs felterjesztési joga, de “akinek ilyen joga van, az óhajtja”, tekintettel arra, hogy óriási nemzeti sikerként értékeli a kormány az Oscar-díjat.

(Forrás: mti, kormany.hu)