Kedden, Lucas Cranach, Luther barátja címmel indult a szegedi Móra-múzeumban a Rajzoló fejedelmek előadássorozat, ahol az érdeklődők a reformáció-kori grafikus mester pályafutása mellett a protestáns reformáció szellemi atyjának első kiadású kiadványát is megtekinthették az érdeklődők Szabó András művészettörténész tolmácsolásában.

Az 1544-es kiadású kötet lapjai nemcsak kivetítőn elevenedtek meg, bárki belelapozhatott a 30 fametszettel illusztrált könyvbe. A művészettörténész két lutheri tanítást emelt ki a wittenbergi kiadványból: a gazdagról és Lázárról szóló példázatot, valamint a naini ifjú feltámasztását. Mint mondta, az illusztrációkban arra törekedtek, hogy minél informatívabban adják vissza a bibliai történeteket, annak érdekében, hogy az akkoriban olvasni nem tudó hétköznapi emberek is megértsék a taníttatásokat.

Luther 1521 májusától 1522 márciusáig dolgozott a Szentírás héberről és görögről német nyelvre történő fordításán, bibliáját 1534-ben adta ki jó barátja, Cranach képeivel illusztrálva. Cranach a reformáció korának egyik leghíresebb festője volt, bár a mai napig rejtély, pontosan hol tanulta ki a mesterséget. Szabó András elmondta, több felvetés is kering erről a művészettörténészek között: egyesek szerint szintén festő édesapjától leste el az ecsetvonásokat, míg mások szerint az alig néhány évvel idősebb Dürer mellett tanult. Dürer, Hans Holbein és Grünwald munkásságát áthatja a lutheri történet, több portré is készült a protestáns reformáció szellemi atyjáról. A katolikus egyház bírálata és azokra válaszként indult mozgalom, vagyis a reformáció főleg abban mutatkozott meg, hogy festményeiken az úrvacsora, a keresztre feszítés, valamint a gyóntatás az addigi ábrázolásoknál nagyobb hangsúlyt kapott.

Forrás: szegedma.hu