Nagy érdeklődés mellett zajlott az ismeretterjesztő előadás, ugyanis olyan hasznos tanácsokkal lehettek gazdagabbak az érdeklődők, amelyek segítik a folyamatokat a talajkörnyezetben és a megtermelt növények minőségében. Főbb szóba került témakörök: szántóföldi-ökológiai, biológiai tápanyag gazdálkodás, takarónövények használata, minimális talajműveléshez vezető technológia bemutatása – gyakorlati tapasztalatokkal.

„Szeretném minél több emberrel megosztani azokat a tapasztalataimat, amiket a minimális művelés és vetés témakörében megszereztem. Én egyfajta misszióként csinálom ezt az előadói tevékenységet, amit elsősorban a téli, holtidőszakban folytatok, amikor már megérkezik a jó idő, és jönnek a munkák, akkor már nem foglalkozok ilyennel” – fogalmazott portálunknak Kökény Attila.

Aki egyébként egy kakasszéki gazdálkodást vezet, éppen azokkal a technológiák alkalmazásával, amikről az előadásán szót ejtett. Magát a talajmegújító mezőgazdaságot autodidakta módon sajátította el, és mivel ez a biogazdálkodáson belül is alternatív megoldásnak számít, így tudását országszerte is oktatja. „Ha hívnak valahova, akkor szívesen elmegyek” – nyilatkozta.

A talajmegújító mezőgazdaság most nyugaton egyre nagyobb érdeklődésre tart számot, már csak azért is, mert a talajok termőképességét képes javítani, a szénmegkötésben tud jótékonyan hatni. Egy csomó olyan hasznos folyamat indul el, ami úgy a környezetben, mint a megtermelt növényeknek a minőségében jelentkezik – hangzott az előadás során.

Ez olyan technológiákkal jár együtt, amelyek még nem igazán ismertek a magyar mezőgazdaságban, legkevésbé nincsenek még rendszerben használva. Kökény Attila úgy fogalmazott kérdésünkre, hogy erről vannak saját tapasztalatai, rendelkezik más gazdáktól – akikkel együttműködik – hallott tapasztalatokkal, valamint külföldi eredményekkel, és ezeket az ismereteket próbálja egybegyúrni, alkalmazni, és ilyen fórumokon továbbadni.

Tehát minimális művelés mellett – talán – még hatékonyabb gazdálkodást lehet folytatni. (Legalábbis ez állt az előadás fókuszában.) Olyan gondolatébresztőkkel mutatott rá erre a kérdésre, hogy például a természetes talajok, amelyeket kevéssé művel az ember (rétek, legelők, kaszálók), hogyan tudnak mégis magas termőképességgel bírni. De azt a példát is citálta, ami azon alapszik, hogy tulajdonképpen nincsen a mai napig tudományos magyarázata annak, hogy az ember szánt. Egyfajta szokásként értékelte ezt az előadó, amelyet csinálunk, hiszen csinálta a nagyapánk is, csinálta apánk is. Holott a talajszerkezet, a biológiai organizmusok durva szétzúzását okozza ez, olyan – hozta fel párhuzamként –, mintha egy tank menne keresztül a szobánkon.

De arra is utalt PPT-s előadása során, hogy elszívja a mezőgazdaság a vízkészleteket, így kimerülhetnek a felszín alatti vizek, mert gyorsabban használja fel őket a világ mezőgazdasága, mintsem újra tudnának töltődni.

„A technológiák gyakorlatilag a természetes termékenység építésre alapoznak, ahogyan a természetben létrejöttek a legtermékenyebb talajok. Ebbe tartozik bele az, hogy nem műveljük a talajt túlzottan, tehát csak minimális műveléssel dolgozunk. Illetve, amikor eléri a talaj azt a termékenységi fázist, hogy már bármit lehet bele vetni – úgy, hogy nincsen hozamcsökkenés –, akkor már át tudunk térni a direktvetésre is. Ami pedig arról szól, hogy vetünk és aratunk (szinte), tehát ez az összes ténykedés. Ezek során felhasználjuk a rendkívül változatos takarónövényeket – különösen holtidőszakban, amikor feketén állna a föld –, felhasználunk biológiai oltóanyagokat, amivel a talajéletet tudjuk serkenteni, amelyeket a gazdák otthon, saját maguk által készíthetnek. Számos olyan technológiát, ami egyszeri beruházási költség után már csak termel az embernek, és kvázi önellátó gazdaságként tud működni, mert megszűnteti a növényvédő-szer, műtrágya és egyéb függőségét a gazdaságoknak” – részletezte a témát Kökény Attila.

Az előadás délutáni részében pedig éppen az imént felsorolt hatások következtében megspórolható költségeket is a hallgatóság elé tárta.

 

 

G.