A szépkorúak körébe lépett Bozsér Ferencné székkutasi lakos, aki tavaly júliusban töltötte be a 90. életévét. A dédunokája, Rostás Balázs és közte így közel kilencven esztendő van. No meg persze egy szerető család, és sok öröm.

Őket köszöntötte a község önkormányzata nevében Szél István polgármester. Mindenkinek, ami dukál; egy szép csokor virág, csokoládé vagy éppen egy miniszterelnöki emléklap.

Bozsér Ferencnét megkérdeztük, hogy szolgál az egészsége a szép korában, amire úgy válaszolt, hogy már egy kicsit lassacskán, de azért tesz-vesz még. Hiszen nem is bírná ki az, aki egész életében dolgos volt.

 

A tanya körül mindig sok dolog akadt, de a nótázás átsegítette a munkák nehézségein. „Az a titok, hogy víg kedélyű voltam, daloltam mindig. Daloltam a jószág mellett, kapálás közben mindig-mindig” – mesélte tudósítónknak nevetve. „Mindig hallgattam a rádióban a Szívküldit, nagyon szerettem a nótát”. Azt is megtudtuk a családtól, hogy kevés sóval étkezik, nem szereti a nagyon sósat. Azonban, amikor rákérdeztünk az édesre, akkor csak kacéran annyit felelt, hogy azzal nincs gondom.

Kedves olvasó, tehát a recept: mindig csinálni valamit és közben vidáman dalolászni.

 

 

G.