A pitvarosi közösségi háznál negyedik alkalommal rendezték meg a disznótoros napot. Szombaton kora reggel az udvaron le is vágtak egy jószágot, majd feldolgozták, annak érdekében, hogy a fiatalok is megtudják, hogyan is zajlott ez a folyamat egykoron. – Egy vágást kihagytam, de a többiből mindig is kivettem a részemet – mondta Raáb Károlyné, miközben buzgón töltötte a savanyított káposztaleveleket. Terike néni is tagja a helyi szlovák hagyományőrző csoportnak, így egy kis csavar is került a szármába. A titkos hozzávalót azonban nem árulta el. Később azonban fény derült a szlovák ízvilágra, ami nem volt más, mint a pirított vöröshagyma.

Török János 1979 óta lakik Pitvaroson, a szomszédos Csanádpalotáról költözött át. – Két disznót vágtunk, egy 130 kilósat, illetve egy néhány kilóval nagyobbat – tudtuk meg a férfitől. Az egyiket még pénteken vágtak le, hogy abból tudjanak ételeket készíteni a vendégeknek, a szombatit pedig a bemutató miatt szúrták le és dolgozták fel. – Régen úgynevezett trepnin bontottuk szét a jószágot, most már állványon, de az összes többi folyamat megegyezik a hagyományossal, melyeket még az elődeinktől tanultunk – tette hozzá Török János.

Az ismeretek bemutatása elérte a célját, hiszen fiatalok is eljöttek a rendezvényre és rögzítették is az eseményeket. – Két éve vagyok a tagja az úgynevezett Médiakommandónak, s ennek keretében jöttünk el Pitvarosra, hogy megörökítsük a disznóvágást – árulta el a makói Ágoston Csaba Dániel. A 18 esztendős fiatalembert elsősorban a fotózás és a videózás érdekli, de megtanult vágni is, valamint interjúkat készíteni. Pitvaroson erre remek alkalma nyílt, hiszen manapság nem mindenhol találkozhat a fiatal hagyományos disznóöléssel.

– Nem az a célunk, hogy a városok kulturális életét hozzuk el, hanem az, hogy megmutassuk, milyenek is az igazi falusi hagyományok, ezért is rendezzük meg már negyedik alkalommal a disznótorost – nyilatkozta Radó Tibor polgármester. A disznóvágásnak nem csupán az a szerepe, hogy hússal lássa el az embereket, hanem összetartó ereje is van. Régen is ez egy nagyon fontos családi esemény volt, s így van mind a mai napig. – Gyermekként hallgattuk, ahogy az idősek régi történeteket meséltek, valamint megmutatták, mit is kell csinálni, miközben sütöttük a zsírt – emlékezett a múltra a település vezetője. Radó Tibortól megtudtuk, hogy a kedvenc étele a jó fokhagymás sült hús, vagyis a cigánypecsenye. A munkálatok végén – késő délutántól – műsorokkal szórakoztatták a negyedik pitvarosi disznótoros vendégeit.

Munkatársunktól. K.