A Gazdasági Versenyhivatal döntése szerint a Magyar Bankszövetség – a Nemzetközi Bankárképző Központ Zrt. közreműködésével – 12 éven át a verseny korlátozására alkalmas módon működtette a „BankAdat” adatbázist.

A hatóság álláspontja szerint a BankAdat keretében megvalósult információáramlás horizontális információcserének minősül, amely sérti mind a magyar, mind az uniós versenyjogi szabályokat.

A Bankszövetség tagjai által az adatbázisban megosztott egyedi, üzleti titkoknak minősülő, stratégiai adatok (például mennyiségekre, költségekre, keresletre, nyereségességre vonatkozó adatok) biztosították, hogy a pénzintézetek naprakész információval rendelkezzenek a piacról, a piaci folyamatokról, versenytársaik teljesítményéről, üzletpolitikájáról, illetve stratégiájáról. Az elérhető információkat az érintett pénzintézetek elsősorban az üzleti tervezésnél, a stratégiaalkotásnál és a termékfejlesztésnél használták fel.

A GVH a Bankszövetséggel szemben 4 milliárd, a Bankárképzővel szemben pedig 15 millió forint bírságot szabott ki.

A bírság meghatározása során a GVH a Bankszövetség esetében az adatot szolgáltató tagoknak 2001-től az adatszolgáltatásuk idején keletkezett érintett piaci forgalmának a lakossági és vállalati szegmenshez sorolt kamat, díj és jutalékbevételei összegéből indult ki, míg a Bankárképző esetében az adatbázis működtetésével összefüggésben elért árbevételt tekintette releváns forgalomnak.

 

A GVH a bírság összegének meghatározásánál – többek között – az alábbi súlyosító körülményeket vette figyelembe:

 

a feltárt információcsere kifejezetten széles körű egyedi adatmegosztáshoz vezetett, s az árverseny, a minőségi verseny és az innovációs verseny dimenzióit is érintette;

a BankAdatban résztvevő tagvállalkozások szinte teljes egészében lefedték a hazai bankrendszert, együttes piaci részesedésük meghaladta a 80%-ot.

A GVH enyhítő körülményként értékelte többek között, hogy a Bankszövetség és a Bankárképző önkéntesen felhagyott az adatbázis működtetésével a versenyfelügyeleti eljárás megindítását követően; az adatbázis csak részben minősül jogsértőnek.

Az információs kartell aktív szereplője a Bankszövetség volt, a Bankárképző közreműködői szerepet vállalt. A GVH az adatot szolgáltató, ekként a jogsértő döntések meghozatalában résztvevő tagbankok közvetlen versenyjogi felelősségét nem állapította meg, mert az adatbázis létrehozásáról és működtetéséről szóló döntéseket a Bankszövetség hozta meg. A GVH mögöttes felelősként nevesítette határozatában azokat a pénzintézeteket, amelyektől behajtják majd a büntetés összegést, ha a Bankszövetséggel szemben a végrehajtás nem vezetne eredményre.

Ez alapján az adatmegosztó rendszerben résztvevő pénzintézetek:

Budapest Bank,

CIB,

Erste,

K&H,

MKB,

OTP,

Raiffeisen,

UniCredit,

Magnetissimo,

Banif,

Commerzbank,

Quaestor,

FHB Kereskedelmi Bank,

Gránit,

KDB,

Cetelem,

Takarékbank,

Sberbank,

Merkantil,

Porsche,

Sopron Bank,

Erste Lakástakarék,

FHB Jelzálogbank,

Fundamenta,

OTP Jelzálogbank,

OTP Lakástakarék,

UniCredit Jelzálogbank,

Axa,

BNP,

Citibank,

Crédit Agricole,

Deutsche Bank,

ING

A GVH elfogadta a Bankszövetség részletfizetés engedélyezése iránti kérelmét, mert annak tagdíjbevételei nem fedezik a kiszabott bírságot, így a tagjai számára pótbefizetést, vagy a tagdíjak felemelését szükséges előírnia.

A GVH az eljárást megszüntette a BankAdat adatbázisból aggregáltan lekérdezhető adatok vonatkozásában, valamint a Kinizsi Bankkal, a KELER-rel, az Exim Bankkal, az MFB-vel és a Mohácsi Takarék Bankkal szemben.

Bankszövetség: elfogadhatatlan a határozat

Elfogadhatatlannak tartja a Magyar Bankszövetség a Gazdasági Versenyhivatal döntését – közölte a szervezet kedden.

Megjegyezték: a GVH döntése jogilag és szakmailag értelmezhetetlen, olyan hibás feltételezéseken és következtetéseken alapul, amelyek figyelmen kívül hagyják a piaci verseny működését.

A büntetést fizető bankszektor és a bankszövetség a döntésből eredő kötelezettségeinek eleget tesz, de igénybe fog venni minden hazai és nemzetközi jogorvoslati lehetőséget, mivel elfogadhatatlannak tartja azt – írják.

 

A BankAdat szolgáltatást 2000 nyarán kormányzati igényre alakította ki a magyar bankszektor, a szabályozó hatóságok tudtával, a felügyelet pénzügyi támogatásával és jogkövető szándékkal – idézik fel. Működését a bankfelügyelet adatokkal segítette, kimutatásait a gazdasági kérdésekkel foglalkozó minisztériumok is rendszeresen kérték és felhasználták – emlékeztetnek a közleményben.

A BankAdat rendszerhez hasonló adatbázisok létjogosultságát az Országgyűlés is elismerte, amikor 2015-ben jogszabályt alkotott, és lehetővé tette, hogy ilyen adatbázist a Magyar Bankszövetség is működtessen – olvasható a tájékoztatásban.

Az adatok között ügyfélszintű, banktitoknak minősülő vagy árazásra vonatkozó információk sohasem szerepeltek, a BankAdat szolgáltatás az egyes bankok portfólió szintű, gyakran és széles körben kommunikált adatait összesítette. A szolgáltatás lehetővé tette, hogy hatékonyan valósuljon meg az egyes bankok jogszabály által előírt minősítése, a gazdasági növekedés tervezése, a piaci rések feltárása és új pénzügyi termékek fejlesztése – fejtette ki a bankszövetség.

A GVH eljárása során versenyjogsértést vagy káros piaci hatást nem bizonyított be. A BankAdat versenysemleges, sőt működtetése a piaci versenyt segíti. A lakossági és a vállalati ügyfelek az egyre bővülő banki szolgáltatásokon keresztül haszonélvezői voltak ennek a korszerű adatszolgáltatásnak. Mindezeket a versenyjoggal foglalkozó magyar ügyvédi irodák sora és a versenyjogi szempontból Európában mérvadó szervezet (az RBB Economics) szakértői véleménye is megerősítette – áll a bankszövetség közleményében.

Forrás: profit7