A díjátadó ünnepségen Szőkefalvi-Nagy Erzsébet főkönyvtáros, az intézmény korábbi igazgatója méltatta a könyvtáralapító Somogyi Károly érdemeit és a bibliotéka értékeit. Laudációjában így szólt a szegedi Somogyi-könyvtár alapítójáról:

„Esztergomi kanonokként tette 1880-ban országos elismerést kiváltó felajánlását; 1881-ben okiratban is az árvíz sújtotta Szegednek ajándékozta 43701 kötetes könyvtárát.

Több évtizedes, szigorú elveken alapuló gyűjtőmunka eredménye ez a téka, melynek legfőbb értéke (számos különleges könyvritkaságon túl), hogy magába foglalja a tudományok teljességét.”

A bírálóbizottság álláspontját Poprády Géza könyvtáros, a Magyar Örökség és Európa Egyesület alelnöke így foglalta össze: „A bírálóbizottság Magyar Örökség kitüntető címre tett javaslatot azért, hogy az arra méltó, Somogyi Károly esztergomi kanonok által alapított Somogyi-könyvtár bekerüljön a „Magyarság Láthatatlan Szellemi Múzeumába.”

A Magyar Örökség Díjat évente négy alkalommal ítélik oda, esetenként hét személy vagy intézmény részesül az elismerésben. A díj alapításának céljáról, az odaítélés szempontjairól szóló internetes oldal előszava Klebelsberg Kunó egykori kultuszminisztert idézi:

„Soha irodalomra és tudományra (kultúrára) olyan szent feladat nem várt, mint ma, nemzetünknek ebben a lelki válságában. Megmutatni nemzeti múltunkban, nemzeti géniuszunkban az örök értékeket, ennek révén növelni az önbizalmat, az önbecsülést, figyelmeztetni a nemzeti hibákra, fejleszteni a nemzeti erényeket, saját értékének öntudatára ébreszteni a magyart: ez a szent feladat.”

A díjazottak sorában eddig mindössze három könyvtár szerepelt: a budapesti székhelyű Országos Széchényi Könyvtár, a Genfi Magyar Könyvtár és a marosvásárhelyi Teleki Téka. A szegedi

Somogyi-könyvtár méltán büszke a negyedikként kiérdemelt elismerésre.

Forrás: Andóczi Balogh Éva