19 évvel ezelőtt ezen a napon szólalt meg először a Rádió 7. Az évfordulót egy ünnepi Napraforgóval tettük emlékezetessé: Égető Gyula, Herczeg Sándor és Dudás Róbert voltak a műsor „vendégei” (annál azért sokkal többek!).

Múltidézéssel kezdtünk: felröppentek történetek a 19 évvel ezelőtti indulásról (címszavakban, hiszen ez már önmagában megérne egy egész műsort, de annyi mindenestre nyomatékosan kiderült, hogy akkoriban teljesen más világ volt), illetve a folyamatos fejlődésről. Hiszen ez ennek a szakmának (jobban mondva hivatásnak) elengedhetetlen feltétele. Ahhoz, hogy a hallgatókhoz a lehető legjobb minőségben jusson el az információ, követelmény a professzionális technikai háttér. Ezt szolgálja egyrészt a 42NET adásbonyolító rendszer, illetve a legfrissebb fejlesztés, a digitális telefonhálózat.

Megszólaltak régi kollégák, Martonosy Edit, Berecz István, Hegyi Jones, akiknek életében a Rádió 7, illetve a 7 Nap hetilap egyfajta alapkőként szerepel.

A műsor szerkesztésébe bekapcsolódtak a hallgatók is, hiszen rengeteg hozzászólás érkezett: sms-ben, e-mailem, telefonon, valamint facebookon is. Azt kértük, hogy írják meg, mi a legkedvesebb emlékük, ami a Rádió 7-hez kapcsolódik. A legtöbben azt emelték ki, amikor valamit nyertek a különféle műsorokban, de az is közkedvelt emlék volt, amikor beérkezve a stúdióba, tárlatvezetésen vehettek részt a szerkesztőségben.

Marika nevű hallgatónk telefonon keresztül kapcsolódott be a műsorba. Elárulta, hogy mindig a Rádió 7 szól nála, nagyon szerette a régieket és a mostaniakat is, Szeri Csabát, Sipter Veronikát, Boros Icut, Soós Katát és sokakat kiemelt, illetve Égető Gyulát, aki az egészet összefogja, és ezúton kívánt neki és minden dolgozónak további sok sikert.

Magdi szintén telefonon ért el bennünket, aki a gratuláción túl, örökre eltávozott kollégákat is megnevezett, Gerhardt Józsefet és Diviki Sándort. Könnyekben tört ki Magdi is, és bizony a stúdióvendégek szeme is párától csillogott. Emléküket örökké őrizni fogjuk!

19 év emlékeiből szemezgettünk a műsor nagy részében, a rég- és közelmúlt eseményeiből, de a zárásban kitértünk a jövőre vonatkozó tervekre, amelyek mindegyike azt a célt szolgálja, hogy a hallgatók minél szélesebb körét érjük el.

ÉR.