Sokáig azt gondolták a tudósok az agyról, hogy megszületünk egy bizonyos mennyiségű agysejttel, és életünk végéig folyamatosan veszítjük el azokat. De az elmúlt években több kutatás is igazolta, hogy ez nem így van, hisz akkor, ha valamilyen baleset vagy betegség miatt elvész egy agyterület működőképessége, nem tudná átvenni másik terület, a sérült részen tárolt tudás teljesen elveszne. Az agy plaszticitása egyszerűen fogalmazva döbbenetes. Remekül alkalmazkodik minden körülményhez, a tároló kapacitása pedig közelíti a végtelent.

Az agysejtek működés közben elektromos áramot termelnek, esetenként annyit, amennyi akár egy kisebb izzót is működtetni tudna. Egy városi legenda szerint agyunknak csak bizonyos százalékát használjuk, azonban nemrég kiderült, hogy ez nem igaz, folyamatosan használjuk az agyunk teljes kapacitását, még éjszaka, alvás közben is.

Az agy struktúrája akkor változik leginkább, amikor tanulunk. Ilyenkor kapcsolatok épülnek az idegsejtek között. Szintén remek hatással van az agyunkra a mozgás. Már beszéltünk arról korábban is, hogy a testmozgás okosabbá tesz bennünket. Ez azért van így, mert olyan fehérjék keletkeznek testmozgás hatására, amik serkentik és javítják az agyműködést. Ezért is mondják, hogy ha valamilyen problémát nem tudunk megoldani, egyszerűen menjünk el futni, utána könnyebben boldogulunk. Tegyenek hát ezzel is egy próbát.

Az agy esetében nem számít a méret. Ami igazán fontos, az az agysejtek közötti kapcsolatok száma. A neander völgyi ősembernek mintegy 20%-al volt nagyobb az agya, mint a homo sapiensnek. Ám sajnos napjainkban úgy tűnik, egyre romlik az agyunk teljesítménye. Folyamatosan csökken az emberiség IQ szintje. Ez a jelenség a modern életmóddal magyarázható – pl. a mozgásszegény életmód, az egészségtelen táplálkozás.

Az agyat akár meg is tudjuk fiatalítani, például meditációval. Az agyműködést, és vele az egész szervezet működését pozitívan befolyásolja, akár már fél óra meditáció is. Bizonyos agyterületeken növekszik hatására a szürkeállomány mérete. A konfliktusmegoldó képességet, a figyelmet, a kognitív funkciók flexibilitását is növeli. Ha rendszeresen meditálunk, könnyebben tudunk tervezni, könnyebben oldjuk meg a problémákat, és az érzelmeinket is jobban tudjuk kezelni.

Az egyik újévi fogadalmunk akár lehetne az is, hogy jövőre többet fogunk meditálni, így fiatalítva agyunkat. Hiszen a meditáció testnek, léleknek, szellemnek egyaránt hasznára válik.

Kiskata