A paksi beruházással kalcsolatban elhangzott interpellációra adott válaszban a miniszter elmondta: a Fidesz számára a magyar szuverenitás megvédése a legfontosabb, amelynek alapkérdése az energia-függetlenség. Akkor leszünk kevésbé kiszolgáltatottak, ha magunk tudunk energiát előállítani, ezért a hazai energiaelőállító-képességet kell erősíteni, úgy, hogy közben a környezetvédelem szempontjait is érvényesítjük – tette hozzá.

– Mindezeket összegezve legelőnyösebb az atomerőművi kapacitás fenntartása – jelentette ki Lázár János, emlékeztetve: a Parlament által elfogadott koncepció rögzítette, hogy hazánkban szükség van továbbra is a nukleáris energia-előállításra. A miniszter arra is emlékeztetett, hogy ma a hazai energiafogyasztás 30 százalékát Paks biztosítja, mindezt kilowattonként 14 forintért, miközben egy német választópolgár 90 forintot fizet ugyanennyi áramért, így az, aki a paksi beruházást ellenzi, az olcsó áramtól akarja megfosztani a magyarokat.

A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy minden egyes német állampolgár évente 80 ezer forinttal járul hozzá a zöld áram szubvencionálásához, miközben e támogatás mellett fizetnek 90 forintot kilowattonként, amíg ez itthon 36-38 forintjába kerül a fogyasztóknak.

Nagy lehetőség rejlik abban, hogy Csontváry álmát megvalósítsuk

– A Budai Várban megrendezett Csontváry kiállítás képei visszakerülnek Pécsre – biztosította a baranyai megyeszékhely lakóit azonnali kérdésre adott válaszában Lázár János. Mint kifejtette, példátlan siker a kiállítás, amelynek névadója az a Magányos cédrus című kép, amely Járai Zsigmond egykori bankelnöknek köszönhetően került magyar állami tulajdonba.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter arról is beszélt, hogy amennyire vigyázni kell az utókor ötleteléseivel, a mester elképzeléseit legalább annyira komolyan kell venni. Csontváry maga írta meg, hogy egy külön kiállításban képzeli el hat képét, sőt saját maga skiccelte fel egy boríték hátoldalára, hogyan is nézzen ki ez a múzeum. Csontváry ezen formában megvalósuló kiállítása – amelyet 1918-ra tervezett létrehozni – az első világháború áldozatai előtt akar tisztelegni és együttérzését kifejezni a hozzátartozókkal – szögezte le a miniszter. Lázár János arról is szólt, hogy a Csontáry életművet felfedező, és megmentő építész, Gerlóczy Gedeon bár tervezett a ’70-es években egy nagy, budapesti múzeumot a mester műveivel, a most megvalósításra szánt tervek nem ezt követik, mint kijelentette: Pécstől nem kívánunk semmit elvenni.

Azt viszont tudni szeretnék – és ezt hivatott kideríteni a témában kiírt ötletpályázat –, hogy a ma építésztársadalma mit gondol Csontváry ötletének megvalósításáról, annak megszületését követően száz évvel.

A miniszter minden támogatást megítélt Pécsnek, hogy kulturális érdekei ne sérüljenek, azonban mindannyiunk érdeke, hogy az I. világháború áldozatainak a kellő tiszteletet megadjuk, és nagy lehetőség rejlik abban, hogy Csontváry álmát megvalósítsuk tette hozzá. Most véleményeket kérnek a megvalósításhoz, amely nem mehet Pécs rovására, ezért nyitottak konzultálni minden pécsivel.

Arnay