Ahogy arról már korábban beszámoltunk, szombaton tartották a II. Szegedi Japán-napot az Agórában, ahol mi is ott jártunk. Elmélyedhettünk a kalligráfiák kusza vonalaiban, harcművészeti bemutatókon vehettünk részt, felpróbálhattuk a hagyományos japán ruhákat. Ez utóbbiról Léda mesélt is nekünk, aki teljes japán pompában kápráztatta el a látogatókat.

Az ún. Yukata a japán hagyományos nyári viselet: nagyon hasonlít a kimonóra, csak más, vékonyabb anyagból készül. Léda a Szegedi Anime Függők Társaságának tagja most már több éve, és a filmművészet ezen ágán keresztül szerette meg a japán kultúrát is.

Csak úgy, ahogy Laura és testvére, akiknél ez annyira elharapózott, hogy ebben az évben vállalták, hogy náluk vendégeskedjen egy japán cserediák, Nao. Bár Nao nagyon félénknek mutatkozott, azért azt megtudtuk, hogy egyelőre barátkozik a magyar kultúrával, kicsit már beszél is magyarul, de a kommunikáció jobbára most még angolul zajlik. Hogy a japán diáklány végleg megszereti-e Magyarországot, és esetleg hazánkban marad, az még a jövő zenéje…

Nem úgy más esetekben, amikor is már tudjuk, hogy egy-egy Távol-Keletről elszakadt ember, épp itt telepedett le. Réka két kislánnyal, Vikivel és Nellivel érkezett a Japán-napra, és azt várták, hogy megérkezzen Réka japán barátnője, akinek férje sándorfalvi.

Mi oda, ők ide – minden megeshet.

ÉR.