A MIK legfontosabb célkitűzése, hogy összefogja valamennyi magyarajkú kisebb-nagyobb ifjúsági egyesületet, nem csupán Magyarországon, hanem a teljes Kárpát-medencében. – Régiós együttműködések alakulhatnak ki, olyan projektekben is közösen tudunk részt venni, melyek átnyúlnak az országhatárokon – fejtette ki Szórád Gábor, a MIK állandó bizottságának elnöke szombaton a makói Koronában tartott plenáris ülésen.

– A 15 milliós magyarságot újra egy nemzeti közösségbe kell szervezni – hangsúlyozta Grezsa István. A határon átnyúló beruházások ellenőrzéséért felelős miniszteri biztos szerint a magyar kormánynak jelentős munkája van abban, hogy a különböző elcsatolt területeken élő magyar fiatalok egyre több alkalommal vesznek részt közös rendezvényeken. – Számos olyan programunk van, melyeknek az a feladata, hogy minél szorosabbra fűzze a kapcsolatot ezen szervezetek között – mondta végül Grezsa István.

A Magyar Ifjúsági Szövetség (MISZ) volt a házigazdája a makói rendezvénynek. – A MIK-nek több makói alapszervezete is van, s az ők jelentős közreműködésével értük el, hogy a város lett az esemény színhelye – vette át a szót Losonczi-Tóth József, a MISZ elnöke. A másik ok pedig az, hogy ebben a régióban korábban még sohasem üléseztek a fiatalok.

A kárpátaljai Magyar Görögkatolikus Ijfúsági Szervezet is képviseltette magát a konferencián. – Kultúránk, szokásaink megőrzése mellett most a legnagyobb problémát számunkra a Kelet-Ukrajnában zajló háborús események jelentik – fogalmazott Varju Zoltán, a szervezet tagja. Mivel a kárpátaljai magyar fiatalok ukrán állampolgárok, így a 18. életévüket betöltött fiúkat elvihetik katonának. Emellett a szegénység is sújtja őket, hiszen átszámítva 20-25 ezer forintból kell egy hónapban megélniük, viszont az árak európaiak.

Munkatársunktól. K.