A számlavezető hitelintézetek soha nem kérik el ügyfeleiktől az elektronikus banki ügyintézéshez szükséges egyedi azonosítókat, például a PIN kódot, sem telefonon, sem SMS-üzenetben vagy e-mailben, ezért az elektronikus csalások elleni védekezés érdekében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Nemzeti Adó – és Vámhivatal (NAV) azt javasolja az ügyfeleknek, hogy legyenek körültekintőek.

A közös közlemény szerint az ilyen jellegű üzenetek mindig csalóktól, és nem az érintett pénzügyi intézménytől származnak. Ezekben az esetekben a fogyasztónak azonnal értesítenie kell szolgáltatóját vagy az érintett államigazgatási intézményt, hogy az megtehesse a szükséges lépéseket – figyelemfelhívás, nyomozó hatóságok értesítése, fokozott biztonsági intézkedések – tették hozzá.

 

Kiemeli: az elektronikus csalások új módszere, hogy egyes csalók a NAV nevében adó-visszatérítés lehetőségéről írnak az ügyfeleknek SMS-üzenetben, amelyben arra kérik a címzetteket, hogy az interneten keresztül adják meg az adataikat. A megadott link azonban hamis, csak látszólag irányítja az adóhivatal felületére az érintetteket. Az oldal aztán egy űrlapot tölt be a személyes adatok megadásához. Aki a csaló SMS-utasításait követve megadja adatait, számolnia kell azzal, hogy bankkártyájáról pénzt emelhetnek le – hívta fel a figyelmet közleményében az adóhatóság.

 

A NAV értesítési gyakorlata teljesen eltér a megtévesztő módszertől, a hivatal ügyfélkapun keresztül, illetve postán, folyószámla-kivonaton értesíti az adózókat a többletként megjelenő tételekről. A NAV az adózók figyelmeztetésén túl feljelentést tesz a csalási ügyben – közölték.

 

A közlemény szerint az internetes banki csalások tipikus esete lehet az is, ha a csalók az általuk küldött e-mailben egy banki alkalmazás letöltését kérik, valójában azonban a linkre kattintva az ügyfél ártó szándékú vírusokat, úgynevezett trójai programot helyez el saját számítógépén. A megfelelő vírusvédelem, tűzfal és kémelhárító program alkalmas eme kártékony programok behatolásának megakadályozására.

 

Arra is felhívja a figyelmet, hogy egyes adathalászok e-mailek segítségével az ügyfeleket hamis – de az eredetihez hasonló -, megtévesztő internetbanki oldalra csalják. A pénzügyi intézmények valódi honlapjának használatakor a normál “http” helyett “https” védett kapcsolat épül fel az ügyfél gépe és az intézmény között – írták. A elektronikus banki szolgáltatások biztonságáról és a csalások elleni védekezésről az Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjának honlapján olvashatók további információk.

Forrás: hirado.hu