Be kell vallanom, elfogult vagyok ezzel a közösséggel szemben. Minden alkalommal, amikor ott járok, olyan szintű összetartásról tesznek tanúbizonyságot (mind a pedagógusok, mind a gyerekek), ami – sajnos – egyre kevésbé van jelen a mai világban. Csalatkoznom ma sem kellett: újabb bizonyságot nyert a cserkó-életérzés nagyszerűsége.

Ezúttal egy borzongató hellyé változott a kollégium épülete. Persze, ez túlzás, hiszen a nevetés így is túlsúlyba került, de egy-egy denevér, horrorfilm és vércsík a száj szegletében azért befigyelt. Utóbbira jó példa Horváthné Ruzsa Anita esete, aki a szervezés mellett erre az estére levetette DÖK segítő pedagógusi és könytárostanári énjét, és inkább beállt vámpírnak (vagy ki tudja minek?).

Kezdésként a kollégium színtársulata [a Tavasz hírnökei elnevezésű társulat tehetséges fiataljairól egy későbbi írásunkban még beszámolunk] mutatta meg tehetségét: a Tökkelütöttek című darab során kecskék és parasztlegények is előkerültek. Komédiát láthattunk a javából, nem is maradt el a nevetés. A formáció még az est végén is fellépett egy stand up comedy erejéig, amelyben azt modellezték, hogyan látják a Halloweent a szörnyek.

De ha már tök, akkor nem maradhatott el a közös tökfaragás. Villogtak a kések, szárnyalt a kreativitás, mindenki szerette volna megmutatni, hogy ő a legTÖKösebb.

Mások inkább dekopázstechnikával dekoráltak konzervdobozt, de akadt olyan, aki a nap végén megpihenve inkább filmezett.

Mi mást nézhettek volna, mint a Halloween című horrorklasszikust. Az pedig természetes, hogy enni is lehetett a tököt – nem is maradt éhes senki a kollégiumban.

Zárásképpen pedig egy rendhagyó, évadnyitó vámpírdiszkón tombolhatták ki magukat a diákok, tanárok.

ÉR.