Borszűrő Szent Mihály ünnepén egész napos múltidéző programokkal és mesterségek bemutatóival várták az Emlékparkba a látogatókat.

A nap ünnepi eseménye a Vereckei-hágóról az 1960-as években eltávolított, majd az idén felállított millenniumi emlékmű leleplezése volt. A megjelentek Beregszászi Olga színművésznő vezényletével közösen elénekelték a magyar Himnuszt. Az ünnepség háziasszonya, Kodácz Csengele, köszöntötte a vendégeket, majd felkérte Kertész Pétert, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark ügyvezető igazgatóját, hogy mondja el ünnepi beszédét.

Kertész Péter ekként fogalmazott: „Wass Alberti gondolatot kölcsönözve: a hegyeiket nem is adhatjuk vissza a magyaroknak, de elégtétellel szolgálhatunk most, hogy a magyarság egyik szimbólumát helyeztük új talapzatára, első Országgyűlésünk helyszínén, az összmagyarság találkozó helyén”. (…) Az Ukrajna területén található Szkolei járás és Tuholka falu elöljáróinak gondosságát, valamint Magyarország kormányának közbenjárását dicséri, hogy a megmentett alkotás szimbolikusan idekerülhetett az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba, néhány száz lépésre az – ugyancsak 1896-ban emelt – Árpád-emlékmű mellé.

A vereckei millenniumi emlékművet Bereg vármegye emelte 1896. július 20-án a honfoglalás tiszteletére. Tervezője Dvorák Ede, készítője Balduzzi Andrea volt. A Trianoni döntés után Csehszlovákia részévé vált a vidék, a határkőről leszerelték az emléktáblákat a hatóságok. 1939-ben az anyaországhoz való visszatérést követően részlegesen felújították az emlékművet. A második világháborút követően a térséget a Szovjetunióhoz csatolták. Az 1960-as években az emlékművet elbontották, és a galíciai Tuholka faluba szállították. Felső részét 1975-ben szovjet katonai emlékműként avatták föl. 2014-ben az emlékkő darabjait az ukrán-magyar jószomszédi kapcsolat jegyében a Szkolei járás és Tuholka vezetősége a magyar államnak adományozta. Az emlékmű restaurálását, a hiányzó talpazat és táblák hiteles másolatainak elkészítését Matl Péter kárpátaljai szobrászművész végezte el.

Ezt követően Pál István Szalonna és bandája muzsikált a színpadon, melyet az Ordasok Táncegyüttes produkciója színesített.

Majd Kövér László, az Országgyűlés elnöke tartotta meg ünnepi beszédét: „…A vereckei emlékművet eleink határkőnek szánták. A 20. század azonban vérrel és könnyekkel rajzolta át a határokat. Az emlékmű sorsában mint cseppben a tenger tükröződik a magyarság 20. századi kiszolgáltatottsága: megcsonkították, átalakították, elbontották, a magyar helyett idegen emlékek megjelölésére használták. (…)2010-ben és 2014-ben a magyar választópolgárok határozottan kimondták, nem mondanak le államukról, nemzetükről, nem adják föl önazonosságukat, szuverenitásukat. Azt üzenték, olyan megújult államot akarnak, mely képes erősíteni a magyar nemzetet és Európát is. Mi, mai magyarok, nem akarunk lemondani sem magyar, sem európai önazonosságunkról, mert aki magyarnak gyönge, az európainak is csak hitvány lehet. (…) Sokak érdeme az, hogy ma újra állhat a vereckei millenniumi emlékmű. Köszönet illeti az ukrajnai Szkolei járás és Tuholka község vezetőit és közösségét, akik a történelmi igazság helyreállításának és a jó szomszédi kapcsolatok erősítésének szándékával ajánlották fel Magyarországnak, a történelem forgatagában birtokukba került egykori emlékmű maradványait.” Megköszönte Matl Péter kárpátaljai szobrászművésznek munkáját, és kiemelte: „Nem lehet annyiszor megrongálni, mint ahányszor azt mi, magyarok, helyre tudjuk állítani”.

Az emlékművet Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Kertész Péter, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark ügyvezető igazgatója leplezték le.

Beregszászi Olga színművésznő énekelt, melyet az ópusztaszeri és a kisteleki iskolások táncműsora kísérte, majd Reményik Sándor: Eredj, ha tudsz című versét Borovics Tamás színművész, a Szegedi Nemzeti Színház tagja adta elő.

A színpad ismét az Ordas Táncegyüttesé valamint Szalonna és Bandájáé volt, nagyszerű népdalok és –táncok előadására.

A Szózatot Beregszászi Olga énekelte az ünneplő tömeggel.

Végül két tölgyfát is elültettek az esemény megkoronázásaképp.

Mindeközben a fás területen egy mókus magához ragadott egy diót, és szaladt zsákmányával az őszi avaron. Jeles ünnep a mai, amelyet a népélet szokások sokaságával ruházott fel. Szent Mihály Napja a gazdasági év fordulója, a pásztorok ilyenkor adtak számot a rájuk bízott állatokról. A hagyomány szerint ilyenkor hajtották vissza a legelőről őket, és ekkor kezdődött meg a szüret – fogalmazott zárszavában Kodácz Csengele.

A látogatóknak lehetősége nyílt a parkban számos kézműves hagyományőrzést megtekinteni, kipróbálni. Körülnézni a skanzenben, szüreti bemutatót csodálni, vagy csak sétálni egy nagyot a gyönyörű indiánnyárban a park területén, a Borszűrő Szent Mihály napi rendezvény keretében.

A kiemelt vendégeket pedig egy fogadással várták a szervezők.

 

G.

További fotók: