A miniszter elmondta, hogy tranzitországokban – Szerbiában, Macedóniában Görögországban – indítandó kampánnyal az a célja a kormánynak, hogy világossá tegye, nem érdemes elindulni Magyarország irányába.

Lázár János közölte, arról fogják tájékoztatni az illegális bevándorlókat, hogy augusztus 1-jével jelentősen változott Magyarországon a menekültkérelmek elbírálása. Hozzátette: arról is tájékoztatást adnak majd a plakátok, hogy az illegális határátlépőknek nem érdemes a magyar határhoz jönniük, mert elkészül az ideiglenes biztonsági határzár, amelynek megbontása bűncselekménynek fog minősülni.

Mint mondta, arról is tájékoztatnak, hogy az embercsempészek úgy kérnek az illegális határátlépőktől pénzt, hogy vállalásukat nem fogják tudni teljesíteni.

Közölte, a kampány elindításáról a kormány keddi ülésén dönt, amelyen tárgyalják az európai népvándorlási válság kérdéseit. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter ekkor mutatja be a tisztifőorvos jelentését arról, hogy van-e valós fertőzésveszély a bevándorlók miatt. Nagy körültekintéssel és szakmai alapon kell megvizsgálni, milyen mértékű veszélyeztetettségről, milyen közegészségügyi kockázatról van szó – tette hozzá.

Lázár János elmondta, hogy még tanulmányozzák a hasonló német, dán kampányokat, eddig csak elvi döntés született a magyar kampányról, így arról még nem tud beszámolni milyen módon és mennyiért valósul meg.

A miniszter a kormány nevében megköszönte a civileknek, az önkénteseknek, a civil, az egyházi, a keresztény szervezeteknek, hogy segítették az országba belépőket. Kiemelte Sólyom László volt köztársasági elnöknek és Lévai Anikónak, a miniszterelnök feleségének a támogatását. Az éremnek két oldala van: az ország szuverenitásának védelme és az emberiesség, aki bajba került annak segíteni kell – mutatott rá.

Magyarország túl kevés uniós támogatást kap a helyzet kezelésére

Lázár János azt mondta, Magyarország álláspontja szerint “nevetségesen kevés” az Európai Bizottság által az országnak megítélt 64,1 millió euró a bevándorlási helyzet kezelésére.

A miniszter arra reagált, hogy az Európai Bizottság 2,4 milliárd eurós támogatást hagyott jóvá hétfőn a 2014-2020-as időszakra tizenkilenc EU-tagország megsegítésére, ezen belül 64,1 millió eurót Magyarországnak, hogy javítsák a menekültek befogadására szolgáló kapacitásaikat, illetve a határaik biztonságát. Lázár János szerint méltánytalan és igazságtalan, hogy ebből a keretből Magyarországnak ilyen kis összeg jut, holott az egyik legveszélyeztetettebb ország.

Azzal kapcsolatban, hogy a támogatás két fő kedvezményezettje Olaszország és Görögország, 558, illetve 474 millió euróval, a miniszter azt mondta, a régi tagállamok javára “lobbizás történt rossz értelemben”, és ezt Magyarország szóvá teszi Brüsszelben. Úgy fogalmazott, nem másról van szó, mint a szokásos hátrányos megkülönböztetésről a régi és új tagállamok között. A régi tagállamok “lenyúlták” a pénzt az új tagállamok elől – tette hozzá.

Szóvá tette azt is, hogy míg Magyarország minden szabályt betart – regisztrálja az országba érkezőket, betartja a dublini egyezményt – , addig Olaszországban és Görögországban ez rendszeresen elmarad.

Kitért arra az ENSZ-tanulmányra, miszerint a világban és Európában a második világháború lezárása óta a legnagyobb népvándorlás zajlik, mintegy 230 millió ember hagyja el szülőföldjét. Mint mondta, a magyar kormány 2015 márciusa óta érzékeli a migrációs nyomás növekedését. Hozzátette: arra számítottak, hogy Magyarországra 70-80 ezer migráns érkezhet, augusztus első napjaiig azonban 120 ezer illegális határátlépő érkezett, és arra számítanak, hogy számuk a 250-300 ezret is elérheti.

Beszámolt arról, hogy kedden 1521 határsértőt, köztük 360 gyermeket tartóztatott fel a rendőrség. Mint mondta, vannak olyan hírszerzői információk, hogy már 120-150 ezer ember van Szerbiában, aki azt tervezi, hogy Magyarországon keresztül az EU-ba jön.

Hozzátette: Magyarország nyitva tartja a menekültek előtt a hivatalos határátkelőket; a határzár megépítésével nem arról van szó, hogy lezárják a határokat. Később kérdésre elmondta, a kerítésen angol nyelvű táblák fogják jelezni a hivatalos határátkelőket, mert arra szeretnék rávenni a Magyarországra jövőket, hogy belépésük az országba ellenőrzött kereket között történjen.

Lázár János elmondta a bevándorlótábori kapacitások megteltek, a befogadóállomásokon jelenleg 4000-4500 ember van, az ő ellátásuk folyamatos. A kormány 31,4 milliárd forintot biztosított a helyzet kezelésére, augusztus 31-ig az ideiglenes biztonsági határzár első vonala megépül, várhatóan a kormány kedden dönt arról, hogy kettős határzárra van szükség, vagyis az eredetileg is tervezett 3-4 méter magas határzár megvalósítása szükséges. Jelenleg 900 katona vesz részt a munkálatokban, 19 helyszínen zajlik az építkezés, amelynek minden feltétele adott – közölte.

Arra is kitért, hogy 861 ingatlantulajdonost kártalanítanak a határzár építése miatt, a Belügyminisztérium már átutalta a Csongrád megyei kormányhivatalnak az erre szánt 60 millió forintot.

2017 júniusáig minden uniós pályázatot írjanak ki!

A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt javasolja a kormánynak, hogy 2017. június 30-ig írják ki a 2014-2020 közötti uniós költségvetési ciklus minden magyar pályázatát. Lázár János elmondta, a kormány következő, keddi ülésén tesz erre javaslatot. Emlékeztetett arra, hogy ebben az időszakban 12 ezer milliárd forint áll Magyarország rendelkezésére. Közölte, idén 133 pályázatot kell kiírnia Magyarországnak.

A miniszter kiemelte: az elmúlt 30 év egyik nagyon fontos döntése, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a 2014-2020 közötti magyar vidékfejlesztési programot. A kormány célja, hogy minden területen érvényesüljön az a szemlélet, hogy a kis és közepes szereplőknek jusson a lehetőségek 80 százaléka, és a bizottság nemcsak jóváhagyta, hanem támogatta is ezt a koncepciót – közölte. Hozzátette: mintegy 1300 milliárd forint felosztási rendszerét fogadta el most a bizottság, jut forrás egyebek mellett az állattenyésztés modernizálására, a kertészetek támogatására, az élelmiszeripar fejlesztésére, az öntözés fejlesztésére, a jég- és fagykár hatékony elhárítására, az aszály elleni védekezésre, a megújuló energiafelhasználás támogatására, az erdőgazdálkodásra és a fiatal gazdák támogatására is.

Lázár János kitért a 2007-14 közötti uniós fejlesztési ciklus lezárására is. Szerinte “a sírból kellett visszahozni az uniós kasszát”, és most az Európai Bizottság úgy értékeli, Magyarország nem veszít el egy forintot sem a neki járó 8200 milliárdból.

A Quaestor-üggyel kapcsolatban Lázár János kifejtette: eddig csaknem 29 ezer ügyfél kártalanítását utalták át, ami 79 milliárd forintot jelent. Ez azt jelenti, hogy a 32 ezer ügyfél mintegy 90 százaléka kapott jelentős összeget, a károsultak meghatározó része megkapta a pénzét. Jelenleg azoknak a kárrendezésére kell még várni, akik 20 ezer euró feletti összeget kockáztattak, ugyanis meg kell várni az Alkotmánybíróság döntését, miután ügyükben a pénzintézetek e testülethez fordultak – magyarázta.

Kérdésre válaszolva Lázár János elmondta, hogy tudomása szerint eldőlt, hogy az indiai Tata cég nem Magyarországon, hanem Szlovákiában építi fel autógyárát. Közölte, a magyar állam az anyagi ajánlat tekintetében mindent megtett, hogy a beruházást elnyerje. Hozzátette: tanulmányozni kell, milyen szempontok alapján döntött a beruházó.

Szeptember 15-ig dönt a kormányfő a személyi teljesítményekről

Szeptember 15-ig értékelik a személyi teljesítményeket a kormányban, a jövő hónap közepéig a miniszterelnök minden ezzel kapcsolatos döntést meghoz – mondta Lázár János.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte: a kormány jövő kedden tartja következő ülését, ami augusztus 24-én folytatódik, majd augusztus 25-én – hagyományteremtő jelleggel – kormánykonferenciát tartanak a kormány munkájának értékelésére a Parlamentben. Ez “lényegében egy kibővített kormányülés lesz” – jegyezte meg.

Lázár János elmondta, a konferencián a miniszterelnök és meghívott vendégek értékelik a kormány elmúlt egyéves tevékenységét, illetve az elmúlt öt évet.

Az eseményen mások mellett részt vesz Cséfalvay Zoltán OECD-nagykövet, Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Matolcsy György, a jegybank elnöke, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter.

Az esetleges személyi változásokkal, L. Simon Lászlóval, a Miniszterelnökség államtitkárával kapcsolatos kérdésre a miniszter úgy reagált: “természetesen megtartom” az államtitkárt.

A következő kormányülésen az autóhitelesekről is szó lesz

Lázár János a jövő keddi kormányülés témáiról beszélve közölte: szó lesz a népvándorlási válságról, az építésügy átalakításáról, valamint a nemzeti köznevelési rendszer átalakításának eredményeiről és a további lépésekről. Trócsányi László igazságügyi miniszter beszámol az élelmiszerlánc-felügyeleti díjra és a dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulására vonatkozó uniós kötelezettségszegési eljárások ügyéről, ezekben az ügyekben a kormány döntést hoz.

Emellett egyeztetnek az autóhitelesek ügyéről, ugyanis jelenleg 200 ezer embernek van ma Magyarországon autó- és fogyasztási hitele van, közülük 30 ezer érintettnek jelzáloghitele is van. Trócsányi László tesz majd javaslatot arra, hogy miként tudják megoldani ezt a helyzetet – magyarázta.

A miniszter kijelentette: Andy Vajna nemzetbiztonsági átvilágítása lezárult, a kormánybiztossal kapcsolatban nemzetbiztonsági szempontból nem merült fel kockázati tényező. Sajnálatosnak nevezte, hogy Magyarországon Andy Vajna több évtizedes sikeres üzletemberi, gazdasági, filmipari tevékenysége nem volt elegendő ahhoz, hogy jó néhány polgártársa bizalmát megszerezze, szükség volt még a nemzetbiztonsági átvilágítására is – fogalmazott. Hozzátette: reméli, hogy a szokásos magyar irigység nevezésű betegségből egyszer kigyógyul az ország, és a siker nem bűn lesz, hanem erény.

Lázár Jánost kérdezték az ukrán határon cigarettacsempészésbe keveredett határőrökről is. A miniszter elmondta, fokozott figyelemmel követik az ukrán-magyar határon zajló gazdasági tevékenységet. Mint mondta, rendvédelmi szervek belső elhárítása folyamatosan dolgozik, és nemcsak a csempészet van a vizsgálat fókuszában, hanem a magyar állampolgársági kérelmekkel kapcsolatos bűncselekmények is.

(Forrás:MTI, fotó: Árvai Károly)