– Idén tizenegyedik alkalommal szervezzük meg a tápéi tarhonyafesztivált – nyilatkozta Neparáczky Ferenc, a Heller Ödön Művelődési Ház igazgatója. A program megrendezésének ötlete Szalkai Jánostól származik, ugyanis a megye számos településén tartanak kakas, töltött káposzta, tök, eper és egyéb ételhez köthető fesztivált, így Tápé sem akart ebből kimaradni. Mára már hagyománnyá vált ez a rendezvény és szombaton a kultúrház udvarán huszonkét csapat mérte össze tudását.

Hogyan készül ez az egyszerű, ámde nagyszerű étek? Farkas Andrásné avatott be a részletekbe: egy kiló liszt, hét tojás, három tojásnyi víz. Ezeket össze kell kavarni, majd jól kidolgozni egy fateknőben. Előbb egy nagyobb, utána egy kisebb lyukú rostán átnyomni a tésztát. Ezt követően szárítani kell, több napon át, szellős, de nem napos helyen. Amennyiben így teszünk, akkor bőrzacskóba téve hónapokig eláll a tarhonya.

A Tápéi Hagyományőrző Egyesület 1936-ban alakult. Jelenlegi vezetőjétől, Molnár Jánostól megtudtuk: egykoron Tápén nagyon sok gyékényszövő élt. Azonban ez a növény a községben nincs, így messze, a Dunántúlra, illetve Észak-Magyarországra kellett érte elmenni. A szegények eledele, vagyis a pirított tarhonya sokáig eláll, így ideális úti étel. Az évtizedek során egyre népszerűbb lett ez az étek, s most már azt is mondhatjuk: tápéikum lett belőle.

A Tápéi Fürgelábú Döbögősök egyik tagja, Török Istvánné elárulta: ők csűkó tarhonyát, vagyis csűrdöngölős, csülkös tarhonyát készítettek. A tarhonyát, illetve külön a paradicsomot és paprikát megpiritották, a csülköt fűszeresen megfőzték. A csontról levették a főtt húst, ami a tésztával és a többi hozzávalóval együtt a bográcsba került. A legvégén még jóféle házikolbászt karikáztak hozzá és kész is lett a csűkó.

Munkatársunktól. K.