“A parajmos vagy parrajmos kifejezés a cigány nyelv egyik balkáni dialektusából származik. Eredeti jelentése elpusztítás, elnyeletés. A kifejezés magyar megfelelője: roma holokauszt. A pharrajimos a második világháborúban a Harmadik Birodalom által a cigányok körében végrehajtott etnikai tisztogatás. Mivel a cigányság kevésbé volt szervezett, mint a zsidóság, és mivel sokukat mindenféle nyilvántartásba vétel nélkül gyilkolták meg, az áldozatok számát nehezebb megállapítani; a becslések 200 000-től 2 000 000-ig terjednek. A zsidókhoz hasonlóan a cigányokat is gettókban különítették el.

1940. január 30-án döntés született arról, hogy 30 ezer németországi cigányt a megszállt Lengyelországba deportálnak. A terv ugyan e formájában meghiúsult, de 5 ezernyi német romát így is elhurcoltak a łódźi gettóba. 1942. április–június folyamán további németországi romák kerültek a varsói gettóba, ahol Z betűs (Zigeuner) karszalaggal megkülönböztetve, a zsidóságtól elkülönült közösségként élték életüket. 1942 december 16-án elrendelték, hogy az összegyűjtött és fekete háromszöggel jelölt romákat az auschwitzi koncentrációs táborba szállítsák” – mondta el beszédében Mátray Attila, hozzátéve: a zsidó holokauszt mellett a cigányság tragédiájáról is meg kell emlékezni, ugyanis e két nemzetiség adta a legtöbb véráldozatot a második világháborúban a hazaért.

Ezt követően dr. Kószó Péter emlékezett meg a népírtás áldozatairól. Elmondta, sokan tudnak arról, hogy Vásárhelyről is sok romát elvittek. A gyalázatot tetézte, hogy nőket, gyerekeket is a halálba küldtek – tette hozzá. “Évente legalább 100 ezer menekült lépi át illegálisan a zöldhatárt, egy jobb élet reményében próbálnak átjutni Magyarországon” – fogalmazott, hozzáfűzve: a bevándorlók sohasem tudnak úgy integrálódni, mint ahogyan a magyar cigányság a magyar nemzet szerves részévé vált. Egyedi kultúrát hoztak magukkal, a cigánytánc, roma kézműves kultúra és zene világszerte ismert. Az alpolgármester szerint el kell mondani a fiataloknak, hogy volt egy olyan időszak, amikor a legszörnyűbb bűnöket követték el a cigánysággal szemben.

A megmlékezés végén főhajtással adóztak a résztvevők az áldozatok emléke előtt, s koszorúzás következett.

R.Á.