A múltba csöppent, csöppen be az, aki a hétvégén Makóra látogat. Péntektől ugyanis a hétvégén a retróról szól szinte minden a Maros-parti városban. Az egykori úttörőház udvarán megelevenedtek a régi emlékek: a Bakelit-rádióból szólt a rock és minden, ami a sajnos már a feledés homályába merült. A Jaffa-kertben békebeli fröccsöt mértek, ami mellé a gyerek megkapta a kakasos nyalókát.

A rögtönzött stúdióból Márton Imre és csapata szolgáltatta a zenét. Lőrincz István édesapjától örökölte a bakelitlemez gyűjteményét. – Zene nélkül nem is igazi az élet, viszont abszolút nem mindegy, miről is szól a muzsika, a mai modern technika egyszerűen nem képes visszaadni azt, amire az analóg egykoron képes volt – mondta a lemezgyűjtő. Óvja, félti a kincseit, az se mindegy, hogyan tárolja, takarítja. Nem is vizes, hanem desztiált vizes ronggyal ápolja őket, ugyanis a csapvízben túl sok az ásványi só, ami károsítaná a lemezeket.

Szalai Jánosné szerint az ifjúságot hozza vissza ez a fesztivál. – A kiállításon láttam egy régi csocsó-asztalt, egykoron testvéreimmel nagyon sokat játszottunk hasonlón – mesélte. A látott Szokol rádió is szép emlékeket idéz benne, ugyanis mikor férjhez ment, egy ilyen szerkezetet kapott.

A Maros-parti Veterán Autós, Motoros Közhasznú Sportegyesület elnöke, Szilágyi László a régi járművek mellett egy olyan sátrat is elhozott, mellyel egykoron az édespajával járta be szinte egész Európát. – Megkerestem a hozzá tartozó asztalt, széket és egyéb kempingezéshez szükséges eszközt és felállítottam a gépek közelében – tudtuk meg Szilágyi Lászlótól. Anno egy kék színű 601-es Trabantba pakoltak bele mindent, s indult is a család, hogy felfedezze az öreg kontinenst.

Munkatársunktól. K.