A vádirati tényállás szerint a szarvasi illetőségű I. rendű vádlott 2007. évtől kezdődően foglalkozott húsfelvásárlással és kiskereskedelmi értékesítéssel, Gyomaendrődön húsboltot is üzemeltetett. Ezen tevékenysége során került kapcsolatba a Budapesten több húsboltot is üzemeltető, fővárosi illetőségű II. rendű vádlottal, akivel megállapodtak, hogy az I. rendű vádlott nagy mennyiségű lóhúst és selejtes marhahúst fog a II. rendű vádlott részére szállítani, amit ő majd nagy haszonnal jó minőségű marhahúsként fog tudni értékesíteni. A lóhúst ugyanis szakavatott hentes fel tudja úgy dolgozni, hogy az a laikus számára marhahúsnak tűnjön, illetőleg a beteg vagy sérült marhák húsáról feldolgozás után a vásárlók szintén nem tudják megállapítani, hogy az rossz minőségű.

Fotó: illusztráció

Egy szarvasi családi ház udvarán tartották a feketevágást

A feketevágáshoz az állatokat az I. r. vádlott szerezte be igazolatlan forrásokból; a levágott állatok egészségügyi és fogyaszthatósági vizsgálaton nem estek át, kereskedelmi forgalomba hozatali engedéllyel nem rendelkeztek. Az I. r. vádlott a tevékenység folytatásához több embert is alkalmazott, így a III. rendű vádlottat sofőrként, a IV-V. rendű vádlottakat a feldolgozáshoz. Az állatok levágására az I. rendű vádlott szarvasi családi házának udvarán került sor, amely ingatlan vágóhídi engedéllyel nem rendelkezett.

Hetente 3-4 állatot vágtak le, amelyekből az I r. vádlott hetente 5-600 kg húst szállíttatott a II. r. vádlottnak, aki azt az egyik budapesti piacon üzemelő két hentesüzletében értékesítette. Ily módon a vádlottak 2011. szeptember eleje és 2013. január vége között legalább 140 db lovat és 60 db selejtes szarvasmarhát vágtak le, amely vágásokból legalább 32 000 kg súlyú, 36 millió forint értékű húst hoztak forgalomba.

Lófejek hevertek a tanyán

Az állatok feldolgozása után fennmaradt nem hasznosítható részek, állati hulladékok – fejek, csontok, paták és belsőségek – elhelyezését az I. r. vádlott úgy oldotta meg, hogy azokat – a VI. r. vádlottal történt megállapodás szerint – a VI. r. vádlott Szarvas külterületén található tanyáján rakta le. A VI. r. vádlott az állati hulladék egy részét a tanyán lévő sertésekkel és a kutyáival etette fel, a megmaradt csontokat és egyéb részeket a tanya különböző területein helyezte el temetetlenül. A nyomozás során foganatosított helyszíni szemle során a tanyán 40 m³ állati csontot és 200 lófejet találtak.

Az I-V. r. vádlottak a bűncselekményeket szervezetten követték el, a rossz minőségű termékek előállítása és értékesítése során a feladatokat egymás között megosztották, egymás tevékenységét segítették, valamint a bűncselekmények folyamatos, hosszabb időn keresztül történt elkövetése során rendszeres haszonszerzésre törekedtek.

Az I. r. vádlott 2013. elején túl kockázatosnak ítélte az üzlet folytatását, ezért az illegális vágásokat és a hússzállításokat beszüntette, a III.r. vádlottat sem foglalkoztatta tovább sofőrként.

Hűtés nélkül szállították a feldolgozott húst Budapestre

A III. r. vádlott ezért úgy döntött, hogy a munkája során szerzett kapcsolatait felhasználva folytatni fogja az I. r. vádlott által elkezdett tevékenységet, azaz az igazolatlan eredetű lovak és selejtes marhák illegális vágásait és a hús II. r. vádlott részére történő szállítását. Az illegális vágásokhoz ő is igénybe vette a IV. r. vádlott segítségét, a vágásokra a IV. r. vádlott békésszentandrási családi házának udvarán került sor.

A húst a vádlottak feldolgozás után hűtés nélkül tárolták és szintén hűtés nélkül szállították Budapestre. A fel nem dolgozható állati hulladékot a vádlottak részben a III. r. vádlott édesapja békésszentandrási családi házának udvarán, részben a VII. r. vádlott kertjében ásták el.

Az állati maradványok a hulladékról szóló törvény értelmében veszélyes hulladéknak minősülnek, amelyek ártalmatlanítása kizárólag az erre kijelölt helyen égetéssel végezhető. A vádlottak azon tevékenysége, hogy az állati hulladékokat a talajon, illetőleg a talajban elásva helyezték el, a környezetre közvetlen veszélyt jelentett, a lebomlás során keletkezett baktériumok spórái a talajban ugyanis még évekig csíraképesek maradnak, a talaj évekig fertőzöttnek minősül, és ez humán-egészségügyi kockázatot is jelent. Az állati maradványok sertésekkel történő feletetése a Creutzfeld-Jakab betegség fertőzésének lehetőségét hordozza, amely szintén humán egészségügyi kockázatot jelent, mivel a kórokozó sütéssel és főzéssel nem pusztul el.

A II. r. vádlott egyébként a vádbeli időszakban (2011. szeptembere és 2013. májusa között) mindösszesen 36 800 kilogramm súlyú rossz minőségű húst hozott jó minőségű marhahúsként forgalomba, amely tevékenységével – 1 500.-Ft/kg árat figyelembe véve – legalább 55 millió forint bevételre tett szert.

A vádlottak terhére rótt legsúlyosabb bűncselekmény (a rossz minőségű termék forgalomba hozatala) büntetési tétele 1-5 évig terjedő szabadságvesztés büntetés. Az ügyészség az I-IV. r. vádlottakkal szemben végrehajtandó, az V. r. és a VI. r. vádlottakkal szemben felfüggesztett szabadságvesztés büntetés, míg a VII. r. vádlottal szemben pénzbüntetés kiszabására tett indítványt, valamint az I-IV. r. vádlottak esetében a bűncselekmények elkövetése révén elért vagyoni előny erejéig vagyonelkobzás elrendelését is kezdeményezte. Az eljárás a Gyulai Járásbíróság előtt folytatódik.

Forrás: beol.hu