Hogy könnyed volt, biztos. Hogy vígjáték volt: szintén. A nyári részét a dolognak az időjárás kicsit átszabta, ugyanis az eredetileg Alföldi Galériába tervezett előadást a Bessenyei Ferenc Művelődési Központban tartottak meg.

Gyönyörű díszletek és elképesztő ruhaköltemények között játszódott a darab. Mária Terézia udvarába tehettek időutazást a nézők. Persze, ne gondoljuk, hogy kőkemény, száraz történelmi műsort kaptak az érdeklődök, pusztán egy laza kis románcot, némi buggyos ingujjal és pukedlivel fűszerezve.

Szilágyi Annamária, a darab rendezője jeleníti meg Mária Teréziát, aki férje elvesztése után elrendeli: senki nőszemély nem hordhat a jelenlétében sminket. Ezt hágja át Cora, az énekesnő, aki előszeretettel kapaszkodik fel szeretői hátán, be is próbálkozik a bécsi udvar több tagjánál.

Közben Mária Terka sem rest, egy ifjú lakájra vet szemet, aki viszont inkább a fiatal Corát szeretné magáénak. Van itt kérem bonyodalom. No de mi a vége? Mi más lenne: happy end.

ÉR.