Az első kutató, akivel foglalkoztunk Barabási Albert-László volt, akinek kutatási területe a hálózat. A hálózatkutatás a világ legbonyolultabb tudományterülete, de igazi XXI. századi tudomány, amelynek eredményei nagy hatással vannak az életünkre, hétköznapjainkra.

Az egész életünk hálózatok rendszere. Egy munkahely, a család, az összes szociális kapcsolatunk: hálózat. De az internet, azaz a világHÁLÓ is az, sőt, a szervezetünk is egy komplex hálózat – a szerveink, a génjeink mind-mind meghatározható kapcsolatban állnak egymással. A hálózaton keresztül kommunikálnak a sejtjeink, mint ahogy ilyen hálózatokon keresztül kommunikálunk egymással is. Ez a hálózat azonban Barabási Albert-László szerint nem véletlenszerű. Tehát a kapcsolódás menete, a hálózat alakulása megjósolható – és ez az orvoslás szempontjából nagyon fontos felismerés.

A sejtjeinkben található hálózat pontosan úgy néz ki, mint a világháló. Vannak olyan sejtek, amelyeknek rengeteg (több millió) kapcsolata van, míg vannak olyanok, amelyeknek csak néhány. Ugyan így van az interneten is: vannak honlapok, amelyek rendkívül népszerűek, és vannak, melyeket alig látogatnak. De az összes hálózat ugyanilyen törvényszerűség szerint szerveződik.

A gyakorlatban ezt a felismerést akár a DNS-ek szerveződésének megismerésében is lehet használni. Például, ha egy orvosságot szeretnék készíteni, amely egy bizonyos területre, csomópontra hat, a hálózatelmélet az, ami segít, hiszen az univerzális törvényszerűségek alapján kikövetkeztethető, hogy melyik sejteket kell megcélozni, hogy elérjük amit szeretnénk. De a járványok megfékezésében is hatalmas szerepe lehet a hálózatelméletnek. Megjósolható, hogy egy városon belül hányan betegszenek meg, hogy hol kell oltóanyagot osztani ahhoz, hogy a betegség terjedése megelőzhető legyen.  És a pszichológiában is alkalmazható a hálózatelmélet – például a családterápiában, az addiktológiában, a génkutatásban.

Jelentős használati területe a hálózati medicina. A terület kutatói igyekeznek megérteni az összetett rendszerek (jelen esetben az emberi szervezet) működését, feltérképezik (akár sejtszinten, vagy a gének szintjén), hogy mi mivel van kapcsolatban, hiszen egyelőre nem mindig értjük, hogy mi hibásodik meg, amikor egy bizonyos tünet jelentkezik. Ahhoz, hogy ezzel tisztában legyünk, látnunk kell a kapcsolódások rendszerét. Ha meglesz a hálózati térkép, akár az is megjósolhatóvá válik, hogy ki milyen betegségekre számíthat élete során, s így célzottan lehet majd megelőzni azok kialakulását, és a gyógyítás is pontosabb, célzottabb lehet.

Nagyon izgalmas terület, és a kutatásoknak még nagyon az elején járnak a téma szakértői.

Kiskata