Sajnálatos módon az Emlékpontba, 14.00 órai kezdettel meghirdetett beszélgetés elmaradt a Károlyiakkal, miután a jeles vendégek a tervezettnél később tudtak csak a városba érkezni. Az előadóteremben várakozók így nem hallgathatták meg a gróf őserdei kalandjait, vagy azt, hogyan értékeli ősei sikereit, illetve kudarcait. Hírportálunk megérkeztekor rövid interjút készített Gróf Károlyi Lászlóval.

A gróf Fóton született, ősei Nagykárolyból származnak. Legtöbbet a család zempléni birtokain tartózkodott gyerekkorában. Tizenhárom éves korában elhagyta az országot, és csak 50 év múlva tért haza. Elmondta, hogy édesapjától sokat hallott a dél-alföldi Károlyi birtokokról, aki azok sorsát szívén viselte. Felgyőn ugyan többször tettek látogatást a két világháború között, ám azt sajnálja, hogy a régióban keveset fordult meg, a hétfői volt második vásárhelyi látogatása. A gróf céljának tekinti a Károlyi örökség felélesztését amellett, hogy rámutat a nemzet közös történelmi igazságaira is. Ahogy fogalmazott, szeretné felvirágoztatni a család kastélyait a jövő nemzedékei számára. Gróf Károlyi László elsősorban a magyar főnemesek leszármazottjának tarja magát, akik feladata a nemesi erények továbbadása, amelyek legfőképp: „ a hazaszeretet, illetve a nemzet és saját jogaink megalkuvás nélküli megvédése.”

Ezután dr. Kószó Péter, Hódmezővásárhely alpolgármestere, Miklós Péter, az Emlékpont igazgatója, a térség több polgármestere és a jelenlévők a Szentháromság Római Katolikus Templomba látogattak. Dr. Alácsi Ervin János százados, tábori lelkész Búza András kántor és Irhás József – aki a ministránsi feladatokat látta el – latin rítusú szentmisét mutattak be. „Ez az a szentmise, amelyen Károlyi Sándor gróf – aki a vásárhelyi templomot építette és javadalmakkal ellátta – is rendszeresen részt vett. A lelkész egy családi ereklyét is megmutatott Gróf Károlyi Lászlónak és feleségének: Harruckern bárónő kék színű, brokátos új asszony ruháját, amely a plébániára került mint adomány és később miseruhát készítettek belőle.

A vendégek ezt követően a Városházára látogattak el, ahol Almási István polgármesterrel találkoztak. A program a Károlyi-házban folytatódott, melynek udvarán a gróf és neje emlékfát ültetett el. Ezt követően néhány történetet meséltek el a jelenlévőknek, akik nagy érdeklődéssel hallgatták Károlyi László lovas kalandjait és Erzsébet grófnő beszámolóit. A következő – egyben utolsó hódmezővásárhelyi helyszín a Református Ótemplom volt.

A Károlyi-házban megkérdeztük Nagymágocs, Derekegyház és Árpádhalom polgármestereit a Károlyi örökségről, és annak jelentőségéről. Szebelédi Endre, Nagymágocs polgármestere a következőképp nyilatkozott a promenad.hu-nak: „A Károlyi-család történelme szorosan egybeforr Nagymágocs nagyközség történelmével. A hely sajátossága a Károlyi hagyatékokra épül: itt található a legnagyobb uradalmi épület, Nagymágocs volt a Károlyi család központja. A községben található Károlyi kastély olyan kulturális örökség, amelyet meg kell őrizni, és funkciójához mérten olyan gazdasági és turisztikai feladatokat kell a jövőben ellátnia, amely a térséget felemeli.” A Károlyi családdal kialakult jó kapcsolat ezt fogja megerősíteni. Szabó István, Derekegyház polgármestere elmondta, hogy a település már egy éve kapcsolatban áll a Károlyi családdal, a község pedig a Károlyiak birtoka volt 1914-ig, így több épület is a nemesi családhoz köthető a településen. „Ízig-vérig Károlyi település Árpádhalom, a birtokot Károlyi Sándor vásárolta az 1700-as években – tudtuk meg Szarka Attilától, Árpádhalom polgármesterétől. Véleménye szerint a Károlyi hagyatékot meg kell becsülni, és a településnek tovább is kell vinnie azt. Ebben segítenek a grófék, „így a következő nemzedéknek is megmutathatjuk, hogy mit hoztak létre Magyarországon a Károlyiak” – fogalmazott.

Rozgonyi Ádám