Soós Csilla, a vásárhelyi Németh László Városi Könyvtár igazgatójának gondolatai vezették fel az estet. Felidézte, hogy a magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát. “Ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is” – idézte Fasang Árpád, zongoraművész szavait, aki az ünnepnapot bevezette. A könyvtárigazgató ezt követően köszöntötte az ünnepi műsor előadóit.

Szilágyi Annamária a drámai és prózai vonalat képviselte az estén – így többek között szavalt József Attilát, előadott Kosztolányi novellát – Bereczky Szilvia pedig operetteket, operákat, népdalokat, valamint Bartók és Kodály daljátékokat énekelt el. Boros Annamária különböző etűdöket játszott zongorán. A műsort úgy próbálták meg összeállítani, hogy a drámai, kissé komor, és a vidám hangulat is jelen legyen, mert „a magyar kultúra nemcsak a könnytörögetésről szól” – fogalmazott Szilágyi Annamária, hozzátéve: „az életemet arra tettem fel, hogy a magyar kultúrát hirdessem és terjesszem.” A színművésztől megtudtuk, hogy a zenés, irodalmi összeállítás célja az volt, hogy egy óra kikapcsolódást nyújtsanak a nézőknek, akiket olyan művekkel ismertetnek meg, melyekkel nem találkozhatnak minden nap.

Czeglédi Ernő, nyugdíjas elmondta, hogy azért látogatott el a rendezvényre, mert általában is érdeklődést mutat az ilyen jellegű programok iránt, és igyekszik figyelemmel követni a magyar kultúra napja alkalmából rendezett kulturális műsorokat a városban. Elsősorban az irodalom és a költészet érdekli, de a komoly-és könnyű zenét is kedveli.

A közönség sokszor lélegzet visszafojtva figyelte a művészek produkcióit, melyeket szünni nem akaró vastapssal jutalmazott.

Rozgonyi Ádám