Legalább félévente jelentést kell majd készíteni a kormány számára arról, hogy hogyan áll a paksi bővítés műszaki-nukleáris biztonsági, pénzügyi, társadalmi, média- és foglalkoztatáspolitikai szempontból. Ennek felelőse a Miniszterelnökséget vezető miniszter, vagyis jelenleg Lázár János lesz, más szóval ő fogja felügyelni a beruházást, ő fog jelenteni a kormány felé, derül ki a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos egyes feladatok meghatározásáról szóló kormányhatározatból. A határozat 2014. december 30-án lépett hatályba.

A rendelet a projekt felügyeletén és a fejlemények jelentésén túl még sok feladatot ír elő a minisztereknek:

Hatósági eljárások és jogszabályok áttekintése, korszerűsítése, összehangolása: igazságügyi miniszter.

Az érintett hatóságok felkészítése: nemzeti fejlesztési miniszter, igazságügyi miniszter.

Beszállítói program indítása: Miniszterelnökséget vezető miniszter, nemzetgazdasági miniszter, nemzeti fejlesztési miniszter.

Kutatás-fejlesztési célprogramok indítása szakemberképzéshez: Miniszterelnökséget vezető miniszter, nemzeti fejlesztési miniszter, igazságügyi miniszter.

Egy negyedik generációs kutatóreaktorhoz kapcsolódó labor megépítése: Miniszterelnökséget vezető miniszter, nemzeti fejlesztési miniszter.

Ahogy a felsorolásból látszik, a Miniszterelnökséget vezető miniszter nemcsak ellenőrzi majd a projektet, és jelent a kormánynak, de szinte minden feladatban benne lesz a keze. Ezért nem túlzás kijelenteni, hogy Lázár János lett a harmadik Orbán-kormány atomminisztere.

A feladatlista egyik érdekessége az elindítandó beszállítói program. A rendelet szövege szerint “a beruházás megvalósítása során a hazai energetikai ipar versenyképességének fokozásával biztosítható a legnagyobb mértékű beszállítói arány. Ennek érdekében beszállítói programot kell indítani, amelynek szervezeti kereteit és forrását biztosítani kell.” Egyelőre nem tudni, hogyan fog kinézni ez a program, és mennyi pénzt szán rá a kormány. Ahogy azt sem, hogy a három illetékes minisztérium (az NGM, az NFM és a Miniszterelnökség) hogyan fognak osztozni a feladatokon és a költségeken.

A másik érdekesség a negyedik generációs kutatóreaktorhoz kapcsolódó labor megépítése. A negyedik generációs reaktorok egyelőre kutatási fázisban vannak, ezek elvileg képesek lesznek felhasználni a mostani reaktorok kiégett fűtőelemeit, és kevésbé veszélyes anyagokká alakítani a fűtőelemek azon részeit, amiket nem használnak fel. Ahogy 2011-ben az Origo is megírta , a magyar, a cseh és a szlovák atomkutató intézet közösen tervezett kísérleti negyedik generációs reaktort építeni.

A rendeletből most úgy tűnik, valóban sor kerülhet egy ilyen reaktor megépítésére. A kérdés már csak az, hogy a csehekkel és szlovákokkal közösen tervezett berendezésről van-e szó, vagy egy másikról.

forrás: www.origo.hu