Eifert János rögtönzött tárlatvezetésében kiemelt néhány képet, amelyek Török Gáspár jellegzetes stílusát és érzékenységét egyedi módon reprezentálják. Összefoglalta a kiállító-művész életútját is, amelyben a fotográfia különleges hangsúlyt kapott: „Török Gáspár 1934. július 27-én született Brassóban (Románia), régi erdélyi történelmi családból. Marosvásárhelyen érettségizik, majd 1957-ig a bukaresti Építészeti Egyetem hallgatója. Ipari építkezéseken dolgozik vezető beosztásokban, az 1990-es nyugdíjazásáig. A fotográfiát hobbyjának tartja, de ezt 1965 óta művészi szinten műveli a marosvásárhelyi Fotóklub keretén belül, aminek most is az alelnöke. Képeit a világ minden rangos szalonjában kiállították, és azokat több mint 60 hazai és 29 nemzetközi díjjal honorálták. 1988-ban AFIAP, 1995-ben EFIAP, míg 2004-ben Excelent Romania címmel tüntették ki. Számos egyéni-, csoportos- és klub-kiállításon vett részt. Kutatja az erdélyi fotográfia történetét, eredményeit külföldön is publikálták, majd kiadja a Marosvásárhely a fotográfia városa című fotótörténeti tanulmány könyvét. 2004-ben kiadott művészalbumának címe: Kivárt pillanatok, ezt követte 2014-ben a Vallomások képekben.”

Török Gáspár megszólalásában megköszönte a lehetőséget, hogy a Magyarság Háza Kosztolányi termében mutathatja be kiállítását, egyben hangsúlyozta, hogy fotóművészeti tevékenysége mellett fotótörténeti kutatásait, publikációit is fontosnak tartja.

Marosvásárhely a fotográfia városa c. tanulmány-kötetében és más írásaiban is leírja, hogy a Református Kollégium polihisztora, Bolyai Farkas még Daguerre világhírűvé vált találmányának a bejelentése előtt foglalkozott a fényképezés lehetőségeivel, technikájával. A fotográfia úttörői között más marosvásárhelyiek is feltűntek, mindenekelőtt az 1848-as szabadságharcos Szabó Iván, aki emigrációba kényszerülve, skót földön szerzett elévülhetetlen érdemeket a fényképezés terén. Nyilván más erdélyi szellemi központok is méltán hívták fel magukra a figyelmet a fotográfia hőskorában, ám Török Gáspár nem a könnyebb utat választotta, hanem a több kutatást igénylő, kevésbé ismert jelenségekre, egyéniségekre, például a nagyenyedi képíró kiválóságokra fókuszál. Könyvében említi, hogy a fotográfia fejlődését a XIX. századi Erdélyben neves mecénások is segítették. Nekik is köszönhető, hogy megvalósíthatta nagy művét Orbán Balázs, és lelkes követői is akadtak a Székelyföldön. Horváth Imre, aki szintén megszállottja volt a fényképészetnek, komoly része van abban, hogy Marosvásárhelyen elindították a fényérzékeny anyagok gyártását. Írásaiban természetesen sok szó esik a hírneves helybeli fotóklubról is, amelyet Marx József fotóművész alapított hat évtizeddel ezelőtt, és amelynek Török Gáspár 1965 óta tagja, illetve alelnöke.

Török Gáspár „Vallomások képekben” c. kiállítása megtekinthető 2014. október 23. és november 17. között, naponta 10 órától 18 óráig, a Magyarság Háza Kosztolányi termében (1014 Budapest, Szentháromság tér 6.)

Fotók: Eisenmann József és Eifert János, valamint Török Gáspár kiállított fotográfiái

Forrás: www.eifert.hu