A bérleti szerződésre emlékeztető ún. nyílt végű pénzügyi lízing esetén a futamidő végéig nem merül fel az illetékkötelezettség. A lízingszerződések ezen típusánál a futamidő végén a vagyontárgy nem kerül automatikusan a lízingbe vevő tulajdonába. Ilyenkor a tulajdonszerzés a lízingbe vevő döntésétől függ, tehát illetékfizetési kötelezettség is akkor keletkezik, ha a lízingbe vevő úgy dönt, hogy él a vételi jogával, és maradványértéken megszerzi a vagyontárgy tulajdonjogát.

Más a helyzet az úgynevezett zárt végű pénzügyi lízingszerződés esetében. Ilyenkor a lízingbe vevő a futamidő végén minden további külön megállapodás nélkül, automatikusan megszerzi a vagyon tulajdonjogát. Ennek hatására a zárt végű lízingszerződések esetén az illetékkötelezettség a szerződés megkötése napján keletkezik, függetlenül attól, hogy a valódi vagyonszerzés esetlegesen majd csak évekkel később valósul meg.

Az ingatlan pénzügyi lízingjére vonatkozó futamidő végén a tulajdonjog átszállását eredményező szerződést 30 napon belül az ingatlanügyi hatósághoz kell bejelenteni és benyújtani illetékkiszabásra. A földhivatal a tulajdonjog fenntartással történt eladás tényét ezek után feljegyzi az ingatlan-nyilvántartásba, és a szerződést megküldi a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak.

A lízingszerződés alapján történő vagyonszerzés a visszterhes vagyonátruházási illeték hatálya alá esik, tehát az illeték mértéke az ingatlan forgalmi értékének 4 százaléka.

Az ún. visszlízing-ügyletek illetékmentesek. Nem kell illetéket fizetni az ingatlannak a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező lízingszerződéssel történő megszerzése esetén, ha az ingatlan a lízingszerződés megkötéséig a lízingbe vevő tulajdona volt, és a tulajdonjogot a lízingszerződés megkötése érdekében adták át a lízingbe adónak.

Forrás:  Jegyinák Attila, NAV, sajtófelelős