1989 a közép-európai kommunista diktatúrák bukásának és az egységes Európa megteremtésének éve volt. 1989. május 2-án kezdték meg a magyar-osztrák határon a műszaki határzár bontását. Jobst Ágnes – akivel az esten Vincze Gábor történész beszélgetett – elmondta, kevesen tudják, hogy a határnyitás november 20-ig elhúzódott.

A határok nélküli Európa mielőbbi létrejöttét, a közös európaiság kialakulását szorgalmazó augusztus 19-i találkozó, az ún. Páneurópai Piknik alkalmából Ausztria és Magyarország is beleegyezett, hogy három órára szimbolikusan megnyissanak egy határátkelőt a burgenlandi Szentmargitbánya és Sopronkőhida között. Az ideiglenes határnyitást kihasználva több száz keletnémet állampolgár tódult át Ausztriába, hogy onnan a “másik” Németországba távozzon. Jobst Ágnes hozzátette, a magyarok 1988. januárjától különösebb korlátozás nélkül bárhová utazhattak.

A következő néhány hét során egyre érkeztek a keletnémetek Magyarországra, akik helyzetéről a magyar vezetés folyamatosan tárgyalt az NSZK-val. A magyar kormány szeptember 9-én úgy döntött: ideiglenes jelleggel felfüggeszti az 1969-ben kötött magyar-NDK megállapodás határátlépésre vonatkozó pontjainak hatályát. Az intézkedés szeptember 11-én 0 órakor lépett hatályba. Három nap alatt 12 ezer NDK-állampolgár távozott Ausztrián át az NSZK-ba, november végéig mintegy 60-70 ezer keletnémet hagyta el hazáját Magyarországon keresztül. Tüntetések sora után, november 9-én leomlott a berlini fal, a következő hetekben, hónapokban sorra megbuktak a kelet-európai kommunista rendszerek.

Megyeri József