Rausch Sándor, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés alelnöke szombaton Kecskeméten az MTI-nek azt is elmondta, hogy a romániai Alba (Fehér) megye juhtenyésztői az együttműködésről is tárgyalni szeretnének.

A közgyűlés segít a magyar-román agrárkapcsolat építésében – mondta a közgyűlés elnöke.

Hajduk Péter, a Magyar Juhtenyésztők és Kecsketenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: mivel a magyar juhtenyésztők a tenyésztés megszervezésében, a termék-előállításban román kollégáiknál előbbre tartanak, átadhatják tudásukat, és tenyészállatokat is eladhatnak nekik – mondta.

Kitért arra is, hogy az utóbbi két-három évben megállt a magyar juhállomány csökkenése, sőt bizonyos kormányzati intézkedéseknek köszönhetően egy kicsit emelkedett.

A magyar juhokat döntő többségében Nyugat-Európába szállítják. Magyarországon 6800-7000 család foglalkozik juhtartással, amely mára már 95-96 százalékban családi gazdaságokban koncentrálódik.

Magyarországon az Európai Unió előírása alapján egyedi jelöléssel pontos nyilvántartást vezetnek, amely szerint 900 ezer körül van az anyajuhok száma.

Az uniós csatlakozáskor, 2004-ben 1,25 millió volt a hazai juhállomány, a juhok száma azért csökkent, mert az EU-ban a földalapú támogatásra helyeződik a hangsúly – mutatott rá.

Hajduk Péter szólt arról, hogy eddig az állattenyésztés nem kapott megfelelő támogatást, azonban 2015 és 2020 között a tervek szerint a támogatási rendszer az állattenyésztésre is figyel majd. Annak a reményének adott hangot, hogy 2020-ra 1,3 millió körül lesz a juhállomány.

Megemlítette, hogy a magyar juhtenyésztésnek vannak piacai, mivel Nyugat-Európa csak a 75-80 százalékát termeli meg annak a juhhúsnak, amelyet elfogyaszt.

A vendégek a megbeszélések után meglátogatták Soltszentimrén Gudmon László mintafarmját, ahol 400 hektáron 1600 juhot tartanak.

Forrás: mti.hu