A teológia tanításai szerint Szűz Mára ünnepén, Isten színe előtt az egyház elengedi az a már megbocsátott bűnökért járó büntetéseket. A Havas Boldogasszony búcsú tehát “mindenki Édesanyjának” napja, akit ebben a mivoltában tisztelnek és szeretnek a hívek. Gyökerei az ókori Rómáig nyúlnak vissza, a Santa Maria Maggiore templom alapításának csodálatos történetéig. A legenda szerint egy gyermektelen házaspár templomot akart adományozni az egyháznak, amiért Szűz Mária megjelent álmukban. A szűz azt mondta nekik, oda építsék a templomot, ahová másnap hajnalra leesik a hó. Isten házát végül felhúzták, ez lett a szegedi alsóvásori szentély anyatemploma, mai napig a városból elszármazottak gyűjtőhelye. A középkortól szokássá vált, hogy Rómában minden év augusztus 5-én hófehér szirmokat szórnak a hívek közé, innen ered a népnyelvből fennmaradt Havas Boldogasszony elnevezés.

A Szűzanya asztalhoz hívja a rég nem látott családtagokat

“Valami hasonlót élünk meg, amikor a Szűzanya tiszteletére összegyűlünk az oltár körül. Nem csupán otthon, az asztalnál, hanem itt Szegeden, a búcsúra készülve, a szolgálatban is összehív minket. Közös ünnepünk, hogy szolgálatunk, áldozatbemutatásunk minél tisztább és méltóbb legyen, hogy könnyítsük lelkiismeretünket, bánjuk meg bűneinket” – ezekkel a mondatokkal kezdte Dobszay Benedek provinciális az ünnepi szentmisét. Arról szólt, a mindennapokban az emberek elfelejtik meghallgatni Isten szavát, pedig annak megtartása és úgy általában az Úr alakja forrásul szolgál a boldogsághoz, az örömhöz vezető úton.

“Jézus ránk hagyta édesanyját, mint a mi anyánkat. Haláltusájának órájában fontosnak tartotta, hogy anyát adjon nekünk, aki védelmez, akihez könyöröghetünk. Valami olyan dologra is rámutat ezzel, hogy Istenhez való tartozásunkban nemcsak a keménység, hanem valami sokkal szelídebb, szívmelengetőbb dolog vár minket.” A provinciális két ellentétes, ugyanakkor a Szentanya esetében nagyonis összefonódó tulajdonságot lát, mégpedig a szilárdság és a rugalmasság vonásait. Ezeket a jellemvonásokat hordozza magában a hétköznapi ember is, amennyiben nem hátrál meg a nehézségek elől, képes túllendülni az elé gördülő akadályokon. Ellenkező esetben olyan külső dolgokhoz kezd el ragaszkodni, amelyek nem fontosak, ezzel pótolná identitása hiányát. “Mi adja meg ezt a szilárdságot? A feladataim, a társadalmi hovatartozásom? Sokat jelenthet, ha az ember olyan közegben él embertársaival, ahol jelen van a biztonság” – fogalmazott.

A Havas Boldogasszony búcsú programja már szombat, a szerzetesi és papi hivatásokért misével kezdetét vette, majd este a görög katolikus szent liturgiával, a keresztúttal, valamint az elhunytakért imádsággal végződött. A vasárnap 9 órától kezdődő misén is megemlékeztek azokról, akik már nem lehetnek jelen, de gondoltak a jelenlévőkre, a családok lelki és testi egészségére és Bálint Sándorra is. A szertartást követően kezdetét vette a hagyományos körmenet, vagyis az oltári szentség körbehordozása a templomtéren. A hívek közösen énekelve kerülték meg a plébániát. Délután a betegekért, az idősekért és ápolókért imádkoztak, a 17 órától kezdődő ünnepi zsolozsma után pedig misével zárták az idei búcsút.

Forrás és fotók: szegedma.hu