Az emlékmű központi eleme egy fekete gránitfal, melyen szögesdrótok egymással párhuzamos motívumai láthatók, a fal előtt világosszürke, egyszerre vasúti talpfákat és sírokat szimbolizáló kőlapokat és köztük – a sírokra helyezett kavicsokat megjelenítő – nagyméretű kőtömböket helyeztek el a művészek.

Gyulai József avatóbeszédében kijelentette: az emlékmű méltó módon állít emléket azoknak a vásárhelyi polgároknak, családoknak, gyerekeknek, akik vesszőfutása 1944. június 16-án itt, a zsinagóga kertjében kezdődött.

Az emlékmű szimbolizálja a múltért felelős megbánást, a gyászt, és a kirekesztettekkel való valódi együttérzést, és fontos, hogy az országnak ez váljék uralkodó lelkületévé, hogy a sértettek és leszármazottaik is képesek legyenek a nem felejtő megbocsátásra – mondta az akadémikus.

Gyulai József professzor a deportálások idején tízéves fiúként maga is a zsinagóga kertjébe, majd az egyik elhagyott szegedi téglagyárban fölállított gyűjtőtáborba került, ahonnan katolikus édesanyja tudta kimenekíteni. A professzor felidézte gyermekkori barátjának, Spitzer Gyuri történetét is, akinek édesapját munkaszolgálatra hurcolták el, ez idő alatt családját egy olyan tárborba deportálták, amelynek lakóit nem sokkal a szovjet csapatok megérkezése előtt géppuskatűzzel pusztították el. – A háborút követően a mai emlékpont épülete előtt találkoztam barátom édesapjával, amikor az hazajutott a munkaszolgálatból – idézte fel az akadémikus, ahol az apa sírva fakadt meglátván elhunyt fia barátját.

A kutató kijelentette: mindig abban a százötven éves hagyományban élt, hogy a magyarországi zsidóság döntő többsége izraelita vallású magyarnak tartotta és tartja magát, és izraelita vallású magyar felfogásnak ma is dominálnia kellene a közfelfogásban, és elszólásként is kerülni kell a „zsidó kisebbség” kifejezést – tette hozzá. Kisebbséggé csak az önmagát annak deklaráló népcsoport válhat, míg a többség nem teheti meg, hogy nemzettársai egy részét kisebbségi sorba taszítja – fogalmazott a professzor.

A megemlékezést követően a Zsinagóga előterében megnyílt Rományi László iparművész alkotásaiból a “Gyász, a holocaust emlékére” című kiállítás, majd a Zsinagógában a NAV Pénzügyőr zenekara adott emlékező koncertet, a soraiban a hódmezővásárhelyi születésű harsonással, Almási Attilával. A műsorban megszólalt Bach: Air-je, Schubert Befejezetlen szimfóniája, Verdi Nabuccójából a Rabszolgák kórusa mellett a Schindler listája című film zenéje, továbbá az Exodus című film főcímdala is.

Arnay

##audio:1688##