Adóazonosító jelet a diák – kiskorú esetén a törvényes képviselő – igényelhet a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál a 14T34-es nyomtatványon.

A diákokat – akárcsak a felnőtt munkavállalókat – munkaviszonyban, egyéb jogviszonyban, például megbízási szerződés alapján, valamint egyszerűsített foglalkoztatottként, például idénymunkára, lehet alkalmazni.

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a közterhet a foglalkoztatónak kell megfizetnie, a jövedelmet levonások nem csökkentik. Ha a napi kereset nem haladja meg a 4 670 forintot, személyi jövedelemadót sem kell fizetni a diákoknak.

Megbízási szerződés esetén az önálló tevékenységre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ha a diák nem választ tételes költségelszámolást, a bevétel 90 százaléka tekinthető jövedelemnek és ebből vonja le a kifizető a 16 százalékos személyijövedelemadó-előleget. Amennyiben a jövedelem eléri a havi minimálbér 30 százalékát, illetve naponta annak harmincad részét, a biztosítottól le kell vonni a nyugdíjjárulékot (10%) és az egészségbiztosítási járulékot (7%) is.

A foglalkoztatónak igazolást kell kiállítania, melyből megállapítható a bruttó jövedelem, a levont közterhek és a nettó jövedelem. Az igazolásokat meg kell őrizni, mert a következő évben ezek alapján kell elkészíteni az adóbevallást.

A tanulóktól, hallgatóktól is ugyanolyan mértékű adót és járulékot kell levonni, mint más munkavállalótól: munkaviszony esetén a személyi jövedelemadót (16%), az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot (8,5%), továbbá a nyugdíjjárulékot (10%). Ha a dolgozó diák iskolaszövetkezet tagja, nem jön létre biztosítotti jogviszony, ezért a munkaviszonyból származó jövedelmet csak személyi jövedelemadó terheli.

 

Forrás: Jegyinák Attila, sajtófelelős, NAV DARAFIG – Szeged