Magyarország minden erejét latba veti, hogy megvédje a nemzeti hatásköröket, mégis számos olyan döntés van, melyet Brüsszelből meg lehet akadályozni. Brüsszel egy végvár, ahol kísérleteket tesznek arra, hogy ránk kényszerítsék az akaratukat – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.


Sosem fog az európai identitás, a nemzeti identitás helyébe lépni – hangsúlyozta a kormányfő, utalva Nicolas Sarkozy volt francia elnök javaslatára, mely visszaadná a döntések 50 százalékát nemzeti hatáskörbe.

Nem lehet azt mondani, hogy az európai parlamenti választáson leadott voksoknak nincs jelentősége, az európai politikai viszonyokat meg lehet változtatni. Európa nem maradhat úgy, ahogy van, Európa nem versenyképes, csalódást okoz a polgárainak, ezért meg kell újítani – érvelt.

Orbán Viktor beszélt arról is, hogy szorgalmazza, az Európai Uniónak minél több tagja legyen.

A miniszterelnök kifejtette azt az álláspontját is, hogy ő azok közé tartozik, akik szerint bár vannak “csúcsjelöltek”, de semmilyen kötelezettség nincs, hogy közülük kerüljön ki az Európai Bizottság elnöke. “Az a körülmény, hogy valamelyik pártcsalád csúcsjelöltté tett egy embert, abból nem következik Magyarország számára, hogy nekünk a győztes párt csúcsjelöltjét kellene támogatni. Ilyen automatizmus nincs” – jelentette ki.

Orbán Viktor szerint a magyarországi európai parlamenti (EP-) választásnak az ad sajátos ízt, hogy az elmúlt öt évben a hazai baloldali ellenzék a kormány intézkedéseinek elgáncsolására próbálta használta az EP-t. Ezért arra kérte a választókat, ne küldjenek olyan pártokat Brüsszelbe, akikkel “aztán nekünk ott kint meg kell küzdeni”.

Arra a kérdésre, hogy Magyarország várhatóan öt éven belül tagja lesz-e az eurózónának, azt válaszolta: nem vagyok sem mindenható, sem jós. Hozzátette: törekedni kell arra, hogy akik benn vannak az eurózónában, benn is maradjanak, és az euró világpénz legyen. Utóbbit szerinte nemhogy nem értük el, hanem az euró életben maradásáért kell harcolni.

Úgy vélte, sokkal erőteljesebben kell összehangolni az uniós tagországok gazdaságpolitikáját. Az akácfa, az uborka görbületszögei, és “egyéb szamárságok” esetében viszont vissza kell adnia a döntési jogot a tagországoknak – hangoztatta a miniszterelnök, aki képtelenségnek nevezte, hogy valaki beleszóljon abba, Magyarországon milyen fák nőjenek, és milyenek nem. Mi élünk itt, magyarok – mondta.

A szabad pálinkafőzés ügyében Orbán Viktor arról számolt be, hogy dolgoznak egy új jogi megoldáson, amely “lényegében továbbra is lehetővé fogja tenni – de az európai bíróság ítéletét is tiszteletbe tartó módon – a pálinkafőzést Magyarországon”. Jelezte azonban, hogy szerinte ezt is megtámadják majd.

Szólt arról is, hogy a halálbüntetésnek szerinte van visszatartó ereje, ezért nem olyan egyszerű dönteni róla. Az EU tiltja a halálbüntetést, pedig ez is “megérne egy misét”. Megemlítette azt is, hogy a tényleges életfogytiglani büntetés kapcsán az államfő adhat kegyelmet, és örül annak, hogy eddig ezzel egyetlen államfő sem élt. A ténylegesen életfogytig tartó szabadságvesztés kapcsán nemrég Strasbourgban hozott döntés kapcsán azt mondta: az ítéletből nem következik, hogy Magyarországnak meg kellene változtatni a jogi szabályozást.

Szügyig állunk, de legalábbis kötésig az unióval a vitákban – hangsúlyozta annak kapcsán, hogy Brüsszel az uniós intézményrendszer átalakításával kapcsolatban fenntartásokat fogalmazott meg. Sokan azt gondolják, Brüsszelben egy dolgunk van, jófiúnak lenni, és az a fontos, minél kevesebb zajt csapjunk – fogalmazott. Az unióval folytatott viták mennyiségét tekintve szerinte a középmezőnyben vagyunk. Aki nem áll ki magáért, az balek, lúzer, nem alkalmas arra, hogy a nemzet érdekeit képviselje – jelentette ki.

Arra a kérdésre, igaz-e, hogy Kovács Bélát, a Jobbik európai parlamenti képviselőjét több ország titkosszolgálata is megfigyelte, megjegyezte, hogy a titkosszolgálatok nemzetközi együttműködés keretében dolgoznak. Az ügy kapcsán annyit mondott még, hogy nem tud mindent, és nem minden tudás boldogítja.

Kérdésre válaszolva kijelentette: nem érzi elhamarkodottnak az autonómiával kapcsolatos kijelentéseit Ukrajnával kapcsolatban. Az Európai Uniónak most kell világossá tennie, milyen elvárásai vannak az új Ukrajnával kapcsolatban. Szerinte nekünk is most kell világossá tenni az igényeinket. Úgy vélte: jelenleg az egész világ azzal a kérdéssel birkózik, mit tud tenni Oroszországgal, mely egyszer csak úgy dönt, hogy nem tartja be a nemzetközi jogi normákat.

Jelenleg a GDP 0,9 százalékát fordítjuk honvédelmi kiadásokra, Orbán Viktor szerint a következő időszakban ezt az arányt növelni kell. A kormányfő egyébként azon meggyőződésének adott hangot, miszerint a NATO megerősödését hozza magával a mostani ukrán válság.

Elmondta azt is: célegyenesben van a kormányalakítással, a miniszterek névsora végleges, az államtitkároké “80 százalék fölött” van.

Forrás: hirado.hu