A 2014. március 15-én hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv jelentősen átalakítja a magyar jogi kereteket. A hatalmas, 1596 paragrafusból és 3968 bekezdésből álló jogszabály jelentősen kihat majd mindennapjainkra, és komolyan érinti az üzleti élet résztvevőit is. A változás jelentős lesz, az új Ptk. sok ponton fog változtatni a jelenlegi rendelkezéseken, hiszen a statisztikák szerint 3968 bekezdésének 42 százaléka minősíthető vadonatúj szabálynak.

Hogy az új törvénynek mekkora hatása van a társadalom egészére, azt jól jelzi, hogy az összesen 541 hatályos magyar törvényből 228-hoz kellett hozzányúlni az új Ptk. bevezetése miatt.

A 2014. március 15-én hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv jelentősen átalakítja a magyar jogi kereteket. A hatalmas, 1596 paragrafusból és 3968 bekezdésből álló jogszabály jelentősen kihat majd mindennapjainkra, és komolyan érinti az üzleti élet résztvevőit is. A változás jelentős lesz, az új Ptk. sok ponton fog változtatni a jelenlegi rendelkezéseken, hiszen a statisztikák szerint 3968 bekezdésének 42 százaléka minősíthető vadonatúj szabálynak.

Hogy az új törvénynek mekkora hatása van a társadalom egészére, azt jól jelzi, hogy az összesen 541 hatályos magyar törvényből 228-hoz kellett hozzányúlni az új Ptk. bevezetése miatt.

Ugyanakkor egyes szakértői vélemények szerint a tőkeemelés megkezdésének kell csak megtörténnie az adott dátumig, vagyis elvileg akár 1 forint befizetésével is eleget tehetünk a jogszabályi követelményeknek úgy, hogy a teljes összeg befizetésére további haladékhoz juthatunk.

  • Megnő az ügyvezető felelőssége

A talán legnagyobb felzúdulást kiváltó változás a cégek vezető tisztségviselőjének megnövekedett felelőssége. Az új Polgári Törvénykönyv egyértelműen rögzíti, hogy a jogi személy vezető tisztségviselője az ilyen minőségben másnak okozott kárért a jogi személlyel egyetemlegesen felel. Az egyetemleges felelősség annyit tesz, hogy a károsult jogosult akár a cégtől, akár a vezető tisztségviselőtől követelni a felmerült kárát, így az ügyvezető saját vagyonával is kénytelen felelni még akkor is, ha esetleg tulajdonosi utasítást követett. Itt talál további részleteket erről az új szabályról.

A védekezésre vannak jogi eszközök, de valószínűleg a kifejezetten erre szolgáló biztosítások is népszerűek lesznek.

Sőt, az új Ptk. hatálybalépésével összefüggő törvénymódosításokat tartalmazó csomag emeli vissza március közepétől a csődtörvénybe azt a lehetőséget, amely 2009 és 2012 között már fennállt: a hitelezők, illetve a felszámoló kérelme alapján a bíróság még a felszámolás tartama alatt, tehát a cég megszüntetését megelőzően kötelezheti a cég volt ügyvezetőjét a fedezethiány miatt ki nem egyenlíthető hitelezői követelésekért való helytállásra.

  • Bizalmi vagyonkezelő intézményének bevezetése

A bizalmi vagyonkezelés esetén a vagyonátruházó megbíz egy céget, vagy egy magánszemélyt a vagyona kezeléséről bizonyos időtartamra, és ezzel átruházza a tulajdoni jogokat is. Vagyis jogilag nincs saját vagyona, így felelősségre vonás esetén az biztonságban van. Ha pedig az előre megszabott időtartam letelik, ha kedvezményezettként magát nevezte meg, akkor visszakapja átruházott vagyonát.

Az új forma iránt nagy az érdeklődés, de szakemberek szerint számos visszaélésre is lehetőséget adhat.

  • Új szerződésformák

Az új törvény beemeli a franchise-ra, faktoringra és pénzügyi lízingre vonatkozó speciális szerződési formákat, új alapokra helyezi a pénzügyi lízing fogalmát, de nem szűnik meg a tartós bérleti vagy operatívlízing-konstrukció. Ennek ellenére a változások sok ezer cég számviteli gyakorlatát érinthetik. (Szakértők ezzel kapcsolatban már felhívták a figyelmet az esetleges számviteli gondokra.) A törvényhozók létrehozták a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) által működtetett hitelbiztosítéki nyilvántartást, amelybe be kell vezetni a faktoring, az ingóságra vonatkozó pénzügyi lízingszerződéseket, zálogjogot és tulajdonjog fenntartást.

  • Egyszerűbb a befektetés, felvásárlás

A részvénytársaságok akvizíciójának finanszírozása terén jelentős változást hoznak az új Ptk. pénzügyi segítséggel kapcsolatos szabályai.Korábban tiltotta a törvény, hogy a részvénytársaságok kölcsönt nyújtsanak, illetve biztosítékot adjanak abból a célból, hogy részvényeiket egy másik társaság megszerezze. Ez a tilalom jelentősen megnehezítette a hitelből finanszírozott akvizíciókat. Most a zártkörű részvénytársaságok teljes mértékben kikerülnek a tilalom alól. (Itt találja a részleteket.)

Egyszerűbb lesz a befektetők dolga is, mivel könnyebbé vált a befektetések strukturálása két technikai szabály megváltozásával, de többek között azzal is, hogy mostantól a vezető tisztségviselői tisztséget ezentúl jogi személyek – azaz akár más gazdasági társaságok – is elláthatják majd.  Az egyszerűsítés irányába hat az a változtatás is, hogy az új szabályok szerint tulajdonképpen teljesen írásban is működhet akár egy cég, nem kell bizonyítottan személyes jelenlétű taggyűléseket tartani.

  • Szavatosság érvényesítése

A termékszavatosság fogalmának bevezetésével a jövőben a vásárló közvetlenül a gyártóval vagy a kereskedővel szemben is érvényesítheti a szavatossági jogát. Az új szabályozás szerint termékszavatosság érvényesíthetőségére nem lesz hatással, hogy a terméket időközben továbbértékesítették-e, amennyiben ugyanis az új tulajdonos is fogyasztónak minősül, akkor ő is közvetlenül érvényesítheti a szavatossági igényét a forgalmazóval, gyártóval szemben.

Az új Ptk. a fentiek mellett még számos területen és ponton változtatja meg a korábbi működést.

 

Forrás: piacesprofit.hu