“Előre ezer éves határunkig, a Kárpátok bércéig!” – szólt vitéz nagybányai

Horthy Miklós 1939. március 14-i hadparancsa, melynek nyomán a Magyar

Királyi Honvédség csapatai megindultak az Északkeleti-Kárpátok hágói

irányába. A magyar és a lengyel honvédek 75 évvel ezelőtti kézfogása

alkalmából március 14-én, csütörtökön este 6 órától szentmisével emlékeznek

a Történelmi Vitézi Rend és a Trianon Társaság szervezésében a

hódmezővásárhelyi Belvárosi Katolikus templomban.

 

Az 1920. évi trianoni diktátumot követően nem telt bele két évtized, és a

megcsonkított, gazdaságilag tönkretett Magyarország talpra állt. 1938-ban

elérte a revízió első sikerét; az első bécsi döntés nyomán visszatért a

Felvidék és Kárpátalja déli sávja. Az országrész főként ruszinok lakta

északi területei azonban továbbra is csehszlovák fennhatóság alatt maradtak.

1939. március 14-én a németekkel történt megállapodás alapján Pozsonyban

kikiáltották Szlovákia függetlenségét. Werth Henrik magyar vezérkari főnök

délután elrendelte a határ menti alakulatoknak, hogy éjfélkor lépjék át a

határt, és vegyék birtokba Kárpátalját. Március idusának hajnalán a még

teljesen fel sem vonult magyar hadsereg megkezdte a támadást. A hírhedt

ukrán nacionalista Szics-gárda harcba bocsátkozott a magyar csapatokkal. A

cseh reguláris erők menekülőre fogták, így a magyar honvédek csekély

ellenállásába ütköztek. A 14. kerékpáros zászlóalj március 16-án érte el az

“ezeréves határt”, és a Tatár-hágóra kitűzte a magyar zászlót. Az

Északkeleti Kárpátokban helyreállt az magyar-lengyel határ, ahol néhány

hónap múlva a Lengyelország német és szovjet leigázásakor mintegy 100 ezer

lengyel katona és polgári személy menekült át a biztos pusztulás elől.

A kárpátaljai hadműveletben mintegy 60 magyar honvéd vesztette életét az

ukrán Szics-gárdával és a cseh alakulatokkal vívott harcokban. Összesen

mintegy 10.700 km2-nyi terület és 550.000 lakos tért vissza Magyarországhoz.

 

Március 14-én, pénteken 18 órától a hódmezővásárhelyi Belvárosi Katolikus

templomban a magyar-lengyel határ létrejöttének 75. évfordulója és a két

testvérnép megbonthatatlan barátsága jegyében Németh László esperes,

plébános és Artur Prenkiewicz, a szeged-felsővárosi Szent Miklós templom

plébánosa mutat be hálaadó szentmisét. A megemlékezésen a lengyel-magyar

kapcsolatok történelmi hátterét Tóth István, a szegedi Móra Ferenc Múzeum

történésze ismerteti.

 

forrás: Elek András, szervező