Korábban beszámoltunk, a halasi csipke történetét bemutató kiállítás nyílt a Bessenyei Ferenc Művelődési Központban január 22-én, a Magyar Kultúra Napján. Február 20-án, a tárlat zárása előtt egy nappal mindenki megismerhette a csipkevarrás alapjait  vásárhelyi intézményben.

– Azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy ne csak az elkészült csipkékbe gyönyörködhessenek a megjelentek, hanem bárki betekintést nyerhessen a csipkekészítésbe. A csipke varrásánál még a tűbefűzés sem olyan, mint egy hétköznapi gombvarrásnál – tudtuk meg Kiliti Zsuzsannától, a Halasi Csipkeház igazgatójától. Hozzátette, a hódmezővásárhelyi, több mint egy hónapig tartó kiállítás nagy népszerűségnek örvendett.

Kiskunhalason több mint 110 éves hagyománya van a világviszonylatban is egyedülálló csipke varrásának. A halasi csipke száz százalékban kézimunkával készülő varrott csipke, elkészítése roppant aprólékos és időigényes. A csipkéket évszázados rajzok alapján, az eredeti motívumok felhasználásával, 60 féle öltésmintával – amelyek titkát csak a 9 halasi csipkevarró ismeri – varrják. A három, egymáson keresztbefektetett hal 1935-óta a halasi csipke védjegye. A halasi az elmúlt évszázad folyamán méltó vetélytársa lett a brüsszeli és a velencei csipkének, több világkiállítás nagydíját is elnyerte, ezzel is öregbítve a magyar iparművészet jó hírnevét.

Kiliti Zsuzsanna elmondta, a halasi csipke értékét a ráfordított munka óraszáma határozza meg. A vásárhelyi kiállításon 200-300 óráig készült alkotásokat is megtekinthetett a nagyérdemű, ám egy 60 centiméter nagyságú terítő akár 4-5000 óra munkával is járhat.

Megyeri József