Óriási az érdeklődés a nők körében a  negyven év munkaviszony után biztosított nyugdíjba vonulás iránt. Várhatóan idén is tízezrek választják ezt a lehetőséget.

Molnár Ágnes, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) nyugdíjjogi kérdésekkel foglalkozó főosztályának helyettes vezetője elmondta, a kedvezményes nyugdíjazási lehetőséggel 2011 elejétől lehet élni. Célja elsősorban az igen hosszú munkaviszonyban töltött idő, valamint a nők családi szerepvállalásának elismerése.  Az, aki rendelkezik a negyvenévnyi jogosultsági idővel, életkorától függetlenül veheti igénybe a nyugdíjat, tehát nem kell az öregségi nyugdíjkorhatárig dolgoznia.

Lakiné Szkiba Judit, a Társadalombiztosítási Levelek című szaklap főszerkesztője hangsúlyozta, nagyon sok kérdést kapnak az olvasóktól a témában, a leggyakrabban föltett kérdés, hogy mi minősül jogosultsági, illetve szolgálati időnek, valamint, hogy a kettő között mi a különbség.

Molnár Ágnes elmondta, a jogosultsági idő csak szolgálatinak minősülő idő lehet, ezen belül is a keresőtevékenységre irányuló, biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal szerzett szolgálati idő számít. Ez lehet munkaviszony, közszolgálati vagy egyéni vállalkozói jogviszony, szövetkezeti tagság vagy a néhány évtizede még gyakori gazdasági munkaközösségi (gmk) tagság.

Emellett jogosultsági időként vehető figyelembe a terhességi gyermekágyi segély (tgyás), a gyermekgondozási segély (gyes), a gyermekgondozási díj (gyed), a gyermeknevelési támogatás, illetve a súlyosan fogyatékos gyermek ápolása címén fizetett ápolási díj folyósításának időtartama.

A jogszabály azt is rögzíti: hiába van meg a negyven év jogosultsági idő, nem állapítható meg a nyugdíj, ha a negyven éven belül a keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő nem éri el a harminckét évet.Olyan esetben azonban, ha súlyosan fogyatékos gyermek otthoni ápolása címén járó ápolási díjat vett igénybe egy édesanya, harminc év kereső tevékenységgel szerzett szolgálati idő is elegendő a negyven éven belül.

Ha valaki legalább öt gyermeket nevelt a saját háztartásában, akkor egy évvel csökkenthető a harminckét évre vonatkozó feltétel. Ötnél több gyermek esetén gyermekenként további egy-egy, de legfeljebb hét évvel csökkenthető ez a limit.

A jogosultsági időként nem figyelembe vehető szolgálati idők közé tartozik például a munkanélküli-ellátások folyósításának tartama vagy a tanulmányokkal töltött periódusok. Utóbbiak közé sorolandók az 1998 előtti egyetemi évek és az ipari-szakmunkástanulói tanulmányok tartama is. Ezek szintén szolgálati idők, de nem minősülhetnek jogosultsági időknek. Igaz ez a sorkatonai szolgálat idejére is, de emiatt nem sok hölgy panaszkodott – tette hozzá a Kossuth Rádióban hallgatói kérdésre válaszolva az ONYF főosztályvezető-helyettese.

Forrás: hirado.hu