A rádió első elnöke Kozma Miklós – egyben MTI elnök – volt. Működése alatt igyekezett a rádiót függetlennek tartani a politikai propagandától. Tanító, nevelő és szórakoztató funciót kívánt a rádiónak, de mindenmellett a független nemzeti ideológiát is szolgálta. Ezen az alapon igényes komolyzenét és jazzt is sugárzott a politikailag is elvárt cigányzene és a  nóta mellett..

A Puskás Tivadar-féle Telefonhírmondó 1893-ban az egész világon elsőként jelentkezett a nagyközönségnek szánt hangzó műsorral , s 1925 végéig működött.

Az első hírszóró adó – a 250 wattos csepeli adó stúdiója –1924-ben egy rozzant bútorszállító kocsi volt. Ez a „Noé bárkája” a Gyáli úton a Postakísérleti Állomás udvarán vesztegelt. Paskay Bernát postai műszaki igazgató irányítása alatt innen indult el egykor hódító útjára a magyar rádióműsor.

A rádió ünnepélyes megnyitóján az ünnepi beszédet vitéz leveldi Kozma Miklós, aMagyar Telefonhírmondó és Rádió Részvénytársaság alelnöke mondta, és megszólalt még Demény Károly államtitkár, a Magyar Királyi Posta vezérigazgatója magyar, francia és angol nyelven.

A detektoros készülékeken füllhallgatóval hallgatott műsorról hangfelvétel valószínűleg nem készült, de írásban megmaradt, így most idézhetjük Kozma Miklóst:
“A magyar kultúra fegyvertára erős fegyverrel szaporodott. Ez a fegyver a most meginduló broadcasting, amelynek jelentőségét ismertetni nem szükséges. Mindenki tudja, mit jelent különösen Magyarország mai helyzetében az, hogy a hullámokon keresztül minden határon túl eljut a magyar szó (…) Én, a Magyar Távirati Iroda vezetője, munkatársaim és az igazgatóság nevében fogadalmat teszek arra, hogy minden üzleti szempontot háttérbe szorítva, tisztán csak a magyar kultúra szempontját szem előtt tartva fogjuk ezt a fegyvert kezelni (…).”

Demény Károly államtitkár, a Magyar Királyi Posta vezérigazgatója így mutatta be a budapesti rádiót:

„A magyar Rádióhírmondó budapesti adóállomása, mint a magyar találmányú fémvezetéses Telefonhírmondó utódja, nagynevű elődjének stúdióvá átalakított helyiségéből most kezdi meg hivatalosan működését és rendes programját, amelyet a Magyar Királyi Posta technikai eszközeivel a csepeli állomás útján 546 méteres hullámhosszal szór szét az éterben.”

Az ünnepélyes megnyitót hangverseny követte. A műsort a csepeli szikratávíró állomás 2 kW teljesítményű, Telefunken gyártmányú adója sugározta.

A rendszeres rádióadás megindulásához a jogi alapot az 1925. november 10-én megjelent kereskedelmi miniszteri rádiórendelet szolgáltatta. A műsorszórás állami monopóliumát gyakorló Magyar Királyi posta feladata az erősítők, a stúdiók és az adóállomások műszaki berendezéseinek beszerzése és üzemeltetése volt. A műsorszolgáltató Telefonhírmondó Részvénytársaság feladata pedig a műsorok készítése és mikrofon elé állítása volt. A rádióadás kezdetben heti 50 órás volt.

Tehát 1925. december 1-jén megindulhattak az adások a Telefonhírmondó Rákóczi úti stúdiójából. Ez a technikai és újságírói munkatársainak lényegében azt jelentette, hogy az addig ötezret számláló hallgatóságuk az éter segítségével az első évben már 16 ezer, a harmadikban 90 ezer, 1929-ben pedig már egy erősebb adóállomásról negyedmillió háztartásba juthatott el.

A rádiózás kezdetén nem volt folymatos műsor, de szünetjel sem. Az adások végén a bemondó jelezte, hogy a műsor hány perc múlva folytatódik. A korabeli készülékeken azonban nehéz volt megtalálni és beállítani egy állomást, így a hallgatóknak nagy segítséget jelentett, hogyha adásidőn kívül is biztos lehetett benne, hogy ráhangolt a budapesti rádió hullámhosszára. Ezért megszületett az első szünetjel: egy elektroncső- oszcillátorral előállított tilinkómotívum.

A rádió vezetői és munkatársai kiváncsiak voltak műsoraik fogadtatására, ezért 1926-ban először egy egyszerű kérdőívvel, majd 27-ben részletesebb kérdőívvel közvélemény-kutatást végeztek.  A magyar szavazólapot az előfizetők 30%-a, 27 ezer ember küldte vissza. A kutatás eredménye szerint a tetszési lista élén holtversenyben a magyar nóta és a cigányzene álltak A közönség 91%-a szavazott ezekre a műfajokra.

A Magyar Wolfrámlámpagyár 1925-ben kezdte meg a rádiókészülékek gyártását, és termékeit Orion márkanéven hozta forgalomba.

Forrás: mivanma.hu