Szent Márton jellegzetes régi göcseji neve Mindszent Márton, így nem csoda, hogy Mindszenten újjáéledtek a Márton-napi hagyományok. Elsőként 2009. novemberében rendezték meg a településen a Márton-napi programokat, ami után nagy volt az érdeklődés.

Idén már a ötödik alkalommal tartották meg a Helytörténeti Gyűjtemény udvarán. Számos népszokás, hiedelem és mondás fűződik a Márton-naphoz. Ezeket elevenítették fel és ismerkedhettek velük azok, akik számára ez még újdonság.

Az érdeklődök számára egy kis libatorral is készültek a szervezők, de természetesen a libazsíros kenyér sem maradhat el – mondta Kovács Ildikó, a Keller Lajos Városi Könyvtár és Kulturális Központ intézményvezetője.

A bátrak természetesen a nap főszereplőit, a ludakat, is megsimogathatták. A libator mellett a liba-műhelyekben kézműves foglalkozást tartottak, míg népi játékokkal is kedveskedtek a szervezők.

A Helytörténeti Gyűjteményben lúdgégét, azaz csigatésztát készítettek az asszonyok Laskovics Jánosné (a fotón jobbról ) elmondta, hogy 6 tojásból és fél kiló lisztből gyúrta össze a tésztát, amiből délután hagyományos módszerrel készítették a duduskát. Általában 1-2 órát hagyni kell, miután összegyúrtuk a tésztát, de az se jó, ha kemény, de az se, ha túl lágy – mondta Laskovics Jánosné.

Hagyományos mindszenti libazsíros bodagot készített Pribek András pékmester, aki már nem először sütött a helyieknek a múzeum udvarán található kemencében. – A bodag alapja a kenyértészta, amit délelőtt elkészítettem, majd három tepsinyi tésztát vettem ki a bodaghoz, amit elnyújtottam. Egy réteg libazsír, bors, só, majd összehajtogattam, rá ismét egy kis zsír és úgy sütöttem ki a bodagot – mondta Pribek András.

A rendezvényen Márton-Napi lámpások is készültek, így az éjszaka leszállta után egy hangulatos felvonuláson is részt vehettek a mulatozók.