A gyakorlat szituációja szerint a tavaszi hóolvadás, és a három hete tartó rendkívüli esőzés következtében, továbbá a Tisza és mellékfolyói jelentős áradásának hatására a Tisza Csongrádi szakaszán III. fokú árvízvédelmi készültséget rendelt el a védelem vezetője. A helyzetet nehezítette, hogy a talajvíz is megemelkedett, és a csapadékelvezető rendszerek már nem voltak képesek a vizet befogadni, ezért folyamatos szivattyúzást kellett végezni.

A forgatókönyv szerint a védekezést addig ellátó hivatásos szervezetek erői, eszközei nem voltak elegendőek a kialakult helyzet felszámolásához, valamint a lakosság és az anyagi javak védelme is indokolta, hogy a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója javaslata alapján a megyei védelmi bizottság elnöke mozgósítsa a területi jogállású Csongrádi Járási Mentőcsoport teljes állományát.

A gyakorlat során a feltételezés szerint a megcsúszott és szivárgó gát mentén homokzsákokat töltve bordás megtámasztást kellett alkalmazni a mentőcsoport műszaki egységének, akik a nyúlgát építésének technikáját is bemutatták. Az egyik tanyát veszélyeztető belvizet is a műszaki egység távolította el szivattyúval, míg a mentőcsoport lakosságvédelmi és logisztikai egysége az ott élők kimenekítéséről gondoskodott, továbbá az ő feladatuk volt az elhúzódó védekezésben részt vevő egységek élelmiszerrel és ivóvízzel való ellátása is.

A gyakorlatot Tátrai János tű. alezredes, a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság polgári védelmi főfelügyelője megfeleltre minősítette, míg a gyakorlat végrehajtását tanúsító oklevelet dr. Holubán Csilla, a Csongrádi Járási Hivatal vezetője, a helyi védelmi bizottság elnöke adta át a mentőcsoport tagjainak.

 

Forrás: katasztrófavédelem