A július 23-án született makikölyök az első Magyarországon született képviselője fajának, egyben az első Szegeden világra jött madagaszkári félmajom. Eddig a szülők nyugalma érdekében a gondozók eltakarták a helyüket, de mostantól a látogatók is megtekinthetik az apróságot.

Világszerte rohamosan fogy a bambuszmaki-populáció

Amikor a vadaspark madagaszkári bemutatója felépült, a gyűjtemény egyik zoológiai ritkaságának az Alaotra-tavi bambuszmaki számított. Azonban évekig nem sikerült a faj szaporítása, míg végre a fajmegmentési programmal való együttműködés révén összeállt egy fiatal pár, amely hajlandóságot mutatott az utódnemzésre. Az Angliából származó anya és a francia hím nemcsak egymást találták elég szimpatikusnak a fajfenntartáshoz, hanem gondos szülőknek is bizonyultak. Miután rendkívül érzékeny fajról van szó, a belső és külső helyüket egyaránt eltakarták nádszövettel, hogy a lehető legnagyobb nyugalmat biztosítsuk számukra az első, legkritikusabb hetekben.

A madagaszkári félmajmok valamennyi faja veszélyeztetett, még ha különböző mértékben is. Közülük az Alaotra-tavi bambuszmaki a súlyosan veszélyeztetettek közé tartozik a Természetvédelmi Világszövetségének vörös könyve (IUCN Red List) alapján. Míg 1994-ben még 11.000 egyedre, addig 2002-ben már csak 2500 egyedre becsülték az egyedszámát vadon, és a feltételezések szerint azóta is rohamosan fogynak a populációik. Legnagyobb problémát az élőhely csökkenése jelenti, vagyis az otthont adó mocsaras területek lecsapolása, a rizsföldek terjeszkedése.

Ugyanis ez a félmajom vizes élőhelyen, mocsarakban él, ritka kivételként a félmajmok körében. Bár közeli rokonai után bambuszmaki elnevezést kapta, alapvetően papirusz nádasokban érzi otthon magát, és ez a növény jelenti természetes körülmények között a fő táplálékát. Ezen speciális táplálékhoz alkalmazkodó fogazata, pontosabban csukott szájjal is látható szemfogai révén egy plüssvámpírra hasonlít, de természetesen minden ártó szándéknak híján van. A bambuszmakik kisebb létszámú csapatokban élnek, ahol ugyan a kifejlett hímek feladata a terület védelme, az igazi vezetők a nőstények. Többnyire egy kicsinye születik, ritkán ikrek. A kölyköt 3 hónapos koráig hordja az anyja, de előfordul, hogy az apja is átveszi őt egy időre. A fiatalok 2-3 évesen válna ivaréretté. Állatkertben akár 23 évig is élhet.

A világ állatkertjeiben az állatkertek nemzetközi adatbázisa (ISIS) szerint mindössze kb. 100 Alaotra-tavi bambuszmaki él. Az európai fajmegmentési programját (EEP) aGerald Durrell alapította Durrell Wildlife Conservation Trust állatkertjében vezetik. A program fog dönteni majd a szegedi kis bambuszmakiról is, ha felnő, mely állatkertbe kerüljön.

Forrás: ZooSzeged