Miért Szentesen? Erre magyarázatot kapunk Pusztai János: A szentesi repülés története című könyvből.

1944. augusztus 1-jén indította a RAF, az angol légierő a varsói fölkelők utánpótlásának szállítását hazánkon keresztül. Visszaúton a hat gépes egységből egy Halifax típusú gép “valószínûleg Magyarország fölött” elveszett, rögzíti a Royal Aero Force jelentése. Ez a gép már Szolnok térségében megsérült. Pilóta a legrövidebb úton igyekezett a jugoszláv partizánok által felszabadított területre menekülni. A Halifax sorsa végérvényesen a városunk térségében pecsételődött meg. A Tisza–hidat védő tüzéreknek adatott meg a kegyelemdöfés lehetősége.

Az egyre alacsonyabban repülő gépből a személyzet négy tagja valószínűleg Szolnok megye területe fölött kiugrott. A gépparancsnok–navigátor Szentes fölött hagyta el a repülőgépet, miután a pilóta és az egyik fedélzeti lövész a hidat védő légvédelmi ágyú találatakor életét vesztette és a géppel együtt a Tisza és az akkori huszár laktanya közötti területre zuhant. A személyzet hősi halált halt lengyel, de angol katonai szolgálatot vállaló tagjait a solymári katonai temető angol parcellájában helyezték örök nyugalomra.

Az ejtőernyővel szerencsésen megmenekült Witold Raflewski gépparancsnokot a csendőrök fogták el, de bántalmazták. Látva ezt Lakos József nyomozó az 1946-ban meggyilkolt városi rendőrkapitány és Süle István detektív, hivatkozással mind a genfi, mind a hágai egyezményre, az önvédelemre képtelen katonát kimentették a vérszomjas tömeg és a brutális csendőrök kezéből. Hadifogoly táborba irányították.

Forrás: SzentesiMozaik