Az érmet és a Thék Endréről szóló állandó kiállítást októbertől az orosházi Szántó Kovács János Múzeumban láthatja a közönség, előtte a Munkácsy Mihály Múzeumban tekinthető meg Békéscsabán.
Medgyesi Pál a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatóhelyettese a sajtótájékoztatón kiemelte: a numizmatikailag figyelemre méltó, szép kidolgozású érem 55 milliméter átmérőjű, 72 gramm súlyú és 24 karátos színaranyból készült. A hátlapján a “Thék Endrének művészi és épületasztalos munkásságáért” felirat olvasható.
A történeti kutatások szerint aranyérmet az akkori ipartestület csak nagyon keveseknek adományozott, néhány darab lelhető fel belőlük – jegyezte meg. Az érmet a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum egy magángyűjtőtől vásárolta meg 2013. július 17-én egymillió forintért. A múzeum a vételár 70 százalékára a Nemzeti Kulturális Alaptól nyert pályázati úton vissza nem térítendő támogatást, a hiányzó 300 ezer forintot Orosháza város képviselő-testülete adományozta a vásárláshoz.
A békés megyei múzeumokat fenntartó önkormányzatok és a helyi muzeológusok összefogásának köszönhetően került haza Békés megyébe a relikvia, újabb tárgyi és szellemi emlékkel gazdagodtunk – hangsúlyozta Békéscsaba polgármestere, Vantara Gyula, aki az érmet a sajtó előtt jelképesen átadta Orosháza polgármesterének, Dancsó Józsefnek. Hozzáfűzte: Thék Endre életútja példa a Békés megyében élőknek arra, hogy az ország távoli pontjáról is lehet sikereket elérni, kiváló szakmai tudáshoz európai tapasztalatokat összegyűjtve érdemes hazajönni és itthon maradandót alkotni.
Dancsó József, Orosháza polgármestere kiemelte: a város büszke Thék Endrére, akiről már annak idején, 1913-ban utcát neveztek el. Thék Endre életútja bizonyítja, hogy érdemes egy napjainkban is keresett szakmát magas szinten elsajátítani és művelni.
Thék Endre Orosházán született 1842-ben. Az asztalos mesterséget Orosházán tanulta, majd dolgozott Békéscsabán, később Budapesten, Bécsben és az akkori európai bútorgyártás fellegvárában, Párizsban. Budapestre 1867-ben tért vissza, a Józsefvárosban vásárolt asztalos üzemet és néhány éven belül gőzerőre épített gyárrá fejlesztette. Megbízhatósága, munkájának magas színvonala, igényessége felkeltette az akkori építészek figyelmét és sorra kapta a megbízásokat. Nevéhez fűződik a pesti Wenckheim-palota, az Operaház, az Országház és a Kúria berendezése. Átütő sikert hozott számára a budavári királyi palota Szent István- és Hunyadi-termének berendezése. Művészi munkásságát francia becsületrenddel is elismerték. Historizáló stílusa a neobarokk és a neoreneszánsz stílusjegyeket ötvözi.

 

MTI